Az elektronikai hulladék jelentős része ismeretlen helyen végzi

A hulladékká vált elektromos és elektronikus készülékek megfelelő kezelése, újrahasznosítása részben azért fontos, mert potenciálisan káros, környezetszennyező anyagokat tartalmaznak, részben pedig azért, mert jelentős nyersanyagforrást – köztük nemesfémforrást – jelentenek. Ez azt jelenti, hogy nincs helyük sem a háztartási hulladékban, sem a lomtalanításra kitett dolgok között, hiszen hazánkban is kiterjedt rendszer segíti e készülékek begyűjtését és szakszerű újrahasznosítását.

Az ENSZ adatai szerint 2019-ben a világon összesen 53,6 millió tonna e-hulladék keletkezett, aminek alig több mint egyhatodát (17,4%) hasznosították újra, a fennmaradó 44,3 millió tonnás mennyiség sorsa pedig ismeretlen: ezek az eszközök valószínűleg hulladéklerakókban végezték, nem dokumentált módon kereskedtek velük, vagy környezeti szempontból nem biztonságos módon hasznosították újra. A probléma évről-évre súlyosabb, hiszen 2014-ben még "csak" 44,4 millió tonna e-hulladék keletkezett a Földön, ehhez képest 2030-ra már közel 70%-kal nagyobb, 74,7 millió tonnás mennyiséggel számol az ENSZ.

Az újrahasznosításban globálisan Európa viszi a prímet, de a kép így is felemás. A kontinensünkön keletkezett 12 millió tonna e-hulladék 42,5%-át gyűjtötték be és hasznosították újra dokumentáltan, szabályszerűen, ami toronymagasan a legjobb arány, de a hulladékmennyiség több mint fele továbbra is szemétként végzi.

Az Európai Unióban az összes begyűjtött e-hulladék több mint felét a kidobott a háztartási nagygépek – például mosógépek, villanytűzhelyek – teszik ki. Ezt követik az informatikai eszközök (laptopok, nyomtatók), a szórakoztató elektronikai cikkek és napelemek, valamint a háztartási kisgépek (például porszívók, kenyérpirítók). Az összes többi kategória – például elektromos szerszámok és orvostechnikai eszközök – együttesen az összegyűjtött e-hulladék csupán 7,2%-át teszik ki. Az újrahasznosítási gyakorlatok tagállamonként eltérőek: 2017-ben Horvátország az összes e-hulladék 81,3%-át, Málta pedig 20,8%-át hasznosította újra – Magyarország a maga 51,1%-os arányával épp lecsúszott a dobogóról.

Hazánkban az elektromos és elektronikus hulladék mintegy 70%-a a lakossági szektorban keletkezik, a fogyasztók a készülékektől jellemzően a közel 3000 üzletben megtalálható leadópontokon, hulladékudvarokban, valamint a lomtalanításhoz kapcsolódó gyűjtések alkalmával szabadulhatnak meg. Magyarországon a 2018-as adatok szerint közel 70 ezer tonna elektromos és elektronikai hulladék begyűjtésére került sor, miközben ugyanebben az évben több mint háromszor ekkora mennyiségű új készüléket értékesítettek.

Az LG Magyarország októberi kampánya mindezek fényében az elektronikai hulladék megfelelő kezelésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy új termék online vásárlásakor - a hatályos jogszabályoknak megfelelően – a házhozszállítás során kérhetik azonos kategóriájú használt elektronikai eszközük elszállítását: ez a szolgáltatás egész évben, díjmentesen áll a vásárlók rendelkezésére. Az ilyen módon visszaküldött termékeket az LG hulladék-újrahasznosító partnere környezetkímélő módon dolgozza fel, biztosítva, hogy az e-hulladékban lévő, az emberre és környezetére veszélyes komponensek ne kerülhessenek ki a természetbe, valamint hogy a hasznos nyersanyagok megfelelő módon újrafelhasználásra kerüljenek. Bővebb infó a cég weboldalán található.

Fotó: Pixabay