A kólás- és sörösdoboz értékes!

Ám sajnos a Magyarországon forgalomba kerülő egymilliárd darab alumínium italdoboz mintegy 58%-a, vagyis közel 8900 tonna alumínium a kommunális hulladékban vagy hulladékégetőben végzi – derül ki a Returcom Nonprofit Kft. legújabb tanulmányából. Az értékes, végtelenszer újrahasznosítható alumínium ezzel örökre eltűnik a nyersanyagok körforgásából.

Mi, magyarok nagyon pazarlóan bánunk a tőzsdén is jegyzett, értékes alumíniummal. Magyarországon minden évben 15 200 tonna alumíniumot használnak italféleségek, jellemzően üdítők és sörök töltéséhez, vagyis mintegy 1 milliárd darab alumínium italdobozt használunk el. Sajnálatos módon ennek a mennyiségnek azonban csak a 41%-a (kb. 6315 tonna, 410 millió db) kerül szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra, miközben 50%-a (7.585 tonna, 500 millió db) a hulladéklerakók mélyén végzi, további 9%-át (1.300 tonna, 80 millió db) pedig a hulladékégetőben égetjük el, annak ellenére, hogy ez a végtelenszer újrahasznosítható anyag viszonylag olcsón kinyerhető még az az égetés után visszamaradt hamuból is.

Pedig végtelenszer újrahasznosítható! Lenne…

A hulladékká vált alumínium italdobozok újrahasznosítása ugyanakkor egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, hiszen 95%-os energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból – bauxitból elektrolízissel – gyártott fémhez képest. Mi több, a folyamat végtelenszer és minőségromlás nélkül ismételhető és 60 nap alatt például újra aludoboz  készíthető a hulladékká vált dobozokból. Emiatt a valaha előállított alumínium 75%-a még ma is körforgásban van és megtalálható a napjainkban is használatban lévő alumínium csomagolások anyagában.

Akár Gödöllő éves áramfelhasználását is megspórolhatnánk

Ha a hulladéklerakóba és hulladékégetőbe kerülő mintegy 580 millió darab alumíniumdobozt sikerülne a szemétből kinyerni és 95%-os energia-megtakarítással újrahasznosítani, azzal annyi villamosenergiát takarítanánk meg, amennyit egy 30 000 lakosú város, például Gödöllő lakosai egy év alatt felhasználnak. A kommunális hulladékba kerülő alumíniumból persze akár más alumínium termék is készülhetne. Ebből a mennyiségből például 650 000 bicikli lenne gyártható.

Több megoldás is lehetséges az alumínium csomagolás visszagyűjtésének fejlesztésére

– Magyarország szelektív hulladékgyűjtési rendszerében, talán az alumínium begyűjtési rendszere a legfejlettebb. A rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető valamilyen formában, például a házhoz menő visszagyűjtés, illetve hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy 200 kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz-visszaváltó automaták hálózata – mondja dr. Duma László, a Returcom Nonprofit Kft. ügyvezetője. – Hiába azonban az elérhető infrastruktúra, igazán jelentős alumíniummennyiséget akkor tudnánk újrahasznosítani, ha a lakosság folyamatos edukációjával elérnénk, hogy a fém a kommunális hulladékból a szelektív gyűjtési csatornák egyikébe kerüljön – teszi hozzá.

Hogyan lesz 41-ből 2030-ra 60?

Az Európai Unió hulladékgazdálkodási célterve szerint 2025 végére a tagállamoknak az összes csomagolási hulladék 65%-át kell szelektíven gyűjteniük és újrahasznosítaniuk. Az alumíniumcsomagolást tekintve a célérték 50%, 2030-ra pedig 60% lesz, vagyis hazánknak alig több mint egy évtized alatt kell jelentősen növelnie az alumínium csomagolások legjelentősebb hányadát jelentő aludobozok újrahasznosításának mennyiségét. Ez azonban csak a jelenlegi visszagyűjtési rendszerek kihasználtságának növelésével érhető el.