Pára-para: ügyeljünk ablakainkra a téli hidegben!

Ha nem fordítunk rá kellő figyelmet, akkor hosszú távon utat engedünk a penészedésnek, ami nem csak esztétikai, de egészségügyi problémákat is okozhat. Ráadásul akár 20 százalékkal is növelheti a fűtési költségeinket, mivel a páradús levegő lassabban melegszik fel. Az Inoutic szakértői elárulják, hogy mi áll a jelenség háttérben, mikor van szükség szakember beavatkozására, illetve milyen praktikákkal előzhetjük meg a kialakulását.
A párásodás, vagy kondenzáció akkor alakul ki, amikor a meleg, páradús levegő hideg felülettel érintkezik – esetünkben az ablakainkkal. A jelenséggel nem csak régi, rosszul hőszigetelő nyílászáróknál találkozhatunk, hanem gyakran új épületek esetében is megfigyelhető.

Pára-ológia: ez állhat a háttérben

Ahhoz, hogy hatékonyan felléphessünk a párásodással szemben, először meg kell találnunk az okát. Az Inoutic szakértői szerint négy fő probléma húzódhat meg a háttérben:
•    Ha az ablaktábla külső felülete párásodik, az szerencsére éppen annak a jele, hogy az ablakunk kiválóan szigetel: az üveg külső felülete lehűl, a lakótérből érkező levegő pedig nem melegíti fel számottevően. Ilyen esetekben a pára nem okoz semmilyen problémát, és az időjárás javulásával meg is fog szűnni.
•    Ha a külső és a belső ablaktábla között látunk párát, az arra utal, hogy valahol megsérült az üveg, vagy a két üveg között túl nagy a rés, így a külső, hideg levegő beszivárog. Ebben az esetben érdemes szakértő segítségét kérnünk, megelőzve az esetleges komolyabb problémákat.
•    Ha az ablakkeret belső felületén, például a keret csatlakozási pontjainál tapasztalunk kondenzációt, annak többféle oka is lehet. Szerencsésebb esetben csak a nem megfelelő szellőztetés miatt alakul ki, de az is lehet, hogy az ablak nem megfelelően kapcsolódik a falazathoz. Utóbbi hátterében beépítési hiba vagy deformálódás is állhat, így érdemes szakértővel ellenőriztetnünk. Ha komolyabb párásodást tapasztalunk, semmiképp ne vegyük félvállról: a nedvesség megfagyhat az ablakkeret belsejében, és károsíthatja a tömítéseket.
•    A leggyakoribb probléma mégis az ablaktábla belső felületének párásodása. Új épületek esetében, illetve felújítás során a kondenzáció elsődleges oka az ablaküveg alacsony belső hőmérséklete, valamint a magas páratartalom a lakótérben. A korszerű ablakoknál, amelyek megfelelnek a legújabb szabványoknak, nem szabadna ilyesmit tapasztalnunk. Ha mégis így van, akkor érdemes átgondolnunk a helyiség használatát, és hogy megfelelő módon, illetve elég gyakran szellőztetünk-e.

Pára-paradoxon: kell is, meg nem is

Az ideális páratartalom a lakótérben 40 százalék: ez alatt túl száraznak érezzük a levegőt, míg e fölött szintén nem szívesen tartózkodunk otthonunkban. Az 50 százalékot meghaladó páratartalom hosszú távon különböző egészégügyi problémákhoz vezethet, mivel segíti a baktériumok, az atkák vagy a penész elszaporodását. Emellett a téli időszakban a fűtési költségeket is megnöveli, mivel a nedves levegő felmelegítése több energiát igényel – a különbség akár 20 százalék is lehet.
•    A megfelelő és rendszeres szellőztetés kiemelt jelentőségű a penészedés megelőzésében. Sajnos télen sokan nem nyitják ki rendesen az ablakokat, csak bukóra állítják, mert tévesen azt gondolják, hogy ez majd nagyon megemeli a fűtésszámlát. Pedig a párás levegő így nem tud távozni, a falak pedig könnyebben hűlnek le. A megoldás a hirtelen szellőztetés, illetve amennyiben lehetséges, a kereszthuzat: tárjuk ki pár percre az összes ablakunkat, közben pedig tekerjük le a fűtést.

•    Bizonyos helyiségekben, például a fürdőszobában vagy konyhában magasabb a páratartalom, így ezek ajtaját lehetőség szerint érdemes zárva tartani, illetve bekapcsolni a páraelszívót, hogy megakadályozzuk a gőz szétterülését a lakás többi részébe. Ha több, nagyobb méretű szobanövényünk is van, szintén fokozottan ügyelnünk kell a helyiség megfelelő párataralmára.
•    A reluxákat, sötétítő függönyöket télen sokan lehúzva tartják, hogy bent tartsák a meleget otthonunkban. Hidegebb napokon mégis érdemes inkább felhúzni őket, hogy ne korlátozzák a levegő mozgását az ablaküvegeken, ezzel is hozzájárulva a párásodás megakadályozásához.
•    Bár az ablakok túlnyomó része rendelkezik úgynevezett mikroszellőzővel, ennek használata nem jelent kielégítő megoldást. A szellőzőrésben ugyanis páralecsapódás alakulhat ki, és odafagyhat a tömítés. A nyitott mikroszellőző csökkenti az ablak hangszigetelését, és még a betörők dolgát is megkönnyítheti.
•    A legfejlettebb módszer az ablakkeretre rögzíthető szellőzőcsappantyú, amely lehetővé teszi a folyamatos légcserét, miközben magas hő- és hangszigetelést biztosít.

A helyiségből kilépő meleg levegő áthalad az ablakkereten, és felmelegíti a kívülről érkező hideg levegőt. Egyszerűbb szellőzőcsappantyúk óránként 5-7 m³ levegő cseréjét biztosítják, míg a korszerűbb, állítható változatok esetében ez az érték akár 12-35 m³ is lehet.

Válasszunk „páratudatosan” ablakot

Ha az elkövetkező időszakban tervezzük a nyílászárók cseréjét, a magas hőszigetelési érték mellett olyan ablakprofilokat keressünk, amelyek legalább 20-25 mm üvegezési mélységet tesznek lehetővé, vagyis ahol az üveg mélyebben ül az ablakkeretben. Ilyen például az Inoutic Prestige és Eforte rendszere. Ha egy kicsit többet tudunk szánni a fejújításra, akkor pedig inkább háromrétegű üvegezésben gondolkodjunk, illetve ügyeljünk a nyílászárók szakszerű beszerelésére. Így hosszú távon is esztétikus, egészséges és megfelelő páratartamú lakóteret alakíthatunk ki.
További infó: inoutic.hu

2018. február 5. 9:15