Klímát a nyárra!

Alapelvüket tekintve a klímaberendezések működése megegyezik a háztartási hűtőgépekével. A cél az, hogy egy meleg térből hőt vonjanak ki, és ezt a hőt egy másik ? rendszerint még melegebb ?, külső térben adják le. Normál körülmények között persze ez nem lehetséges, mert a hő természetes áramlási iránya a melegebbtől a hidegebb felé mutat. Ezért a berendezésben a hűtő közeget egy kompresszor nagy nyomással összenyomja, amitől hőmérséklete megnő, így a külső, környezeti hőmérsékleten, a kondenzátorban a hőtartalmának jelentős részét le tudja adni. Ezután a közeget az ún. elpárologtatóba vezetik, ahol a freon (R22 vagy R407C) tartalmú hűtőanyag intenzíven párolog, és hőt von el a párologtató környezetéből. Bár az előbbiekben azt mondtuk, hogy ? mint minden hűtőgép ? a klímaberendezés is egy hőszivattyú, a szakmában különválasztják a csak hűtő klímákat, és a hűtő-fűtő berendezéseket. (Ez utóbbiakat emlegetik hőszivattyúként is.)

Osztott rendszerű klímaberendezések

Az otthoni igények kiszolgálására a legalkalmasabbak, az ún. ?split?, vagyis osztott rendszerű klímák. Ezek egy, illetve több helyiség egyidejű klimatizálására is alkalmasak. A készülékek beltéri és kültéri egységekből állnak. A beltéri egység a szoba levegőjét hűtő párologtatót és a ventilátort tartalmazza. A kültéri egység a hűtőkompresszorból, a léghűtéses kondenzátorból, valamint különféle automatikaelemekből áll. Ezt az egységet ajánlatos az épületen kívül elhelyezni. A két egységet a helyszínen hűtőközeg-vezetékkel kötik össze. A beltéri egység hűtés üzemmódban a hideg levegőt vízszintesen (hőszivattyús készüléknél, fűtés esetén pedig a meleg levegőt lefelé) irányítja. A klimatizált térben ezzel ideális légáramlást biztosít. Fő egységei, a beltéri és a kültéri egység különválasztva működnek. Egy kültéri egységhez több beltéri is tartozhat (ezt hívjuk multi splitnek), s azok működése egymástól függetlenül szabályozható. Az osztott rendszerű készülék helyének meghatározásakor legyünk figyelemmel a maximális csőhosszúság és a külső-belső készülék közti szintkülönbség betartására. Ezt a gyártó mindig megadja. Új épületekbe gyakran már beletervezik a klímaberendezést oly módon, hogy a falakba levegőcsatornákat építenek, és a készülék a lakóhelyiségeken kívülre, pl. a padlástérbe kerül. Onnan fújja be a kívánt hőmérsékletű levegőt a légcsatornákon keresztül, és ugyanígy történik a légelszívás is.

Az Airwell csendes működésű May ablakklímája 3,2 kW hűtőteljesítménnyel, 1,3 kW elektromos teljesítményfelvétellel. Légszállítás 500 m3/h. (129.000 Ft)	Osztott, kétkörös Airwell Duo 50 inverteres kültéri egység, amelyre sokféle típusú beltéri egység csatlakoztatható. Hűtőteljesítmény: 5 kW (439.000 Ft? 2 db Florida 9-cel együtt)

Mobil klímák

Egybeépített, kompakt egység a mobil klíma. Egyetlen házba van építve a kompresszor, a ventilátor és az elpárologtató. A párologtatón átfújt levegő hűti a helyiséget, a kondenzátoron átfújt és felmelegített levegőt pedig egy vastag csövön keresztül a falon kívülre kell vezetni. Egy ilyen készülék előnye, hogy helye a lakáson belül könnyen változtatható, de kissé zajos lehet a ventilátorok és a légáramlás miatt. Kompakt egységnek tekinthetők az ablakklímák is. A külső oldalra esik a kondenzátor és annak ventilátora, a belsőre a párologtató, de mindez egy házba van összeépítve. Elnevezését onnan kapta, hogy rendszerint az ablakba, ritkábban a könnyűszerkezetes falba építik be. Leggyakoribb megoldás az, hogy az egyik ablakszárnyat kiveszik, és abba, vagy annak helyére építik az ablakklímát. Ez a megoldás például viszonylag könnyen kivitelezhető házilag is, mert a beépítés mechanikus munka, és ezután már csak be kell dugni a konnektorba a készüléket. Az ún. ?fen coil? rendszerű klímaberendezések vizes hőcserélővel működnek. Ez azt jelenti, hogy a klíma alapelemei (kondenzátor, elpárologtató, kompreszszor, ventilátor) kompakt egységként egybe vannak építve, és ez a szabadban, a külső térben helyezkedik el. A berendezésben természetesen könnyen párolgó freon a hűtőközeg. A hűtőgép egy közvetítő közeget, az egyszerűség kedvéért vizet hűt le, és a szobába ezt a lehűtött vizet vezetik be egy hőszigetelt csövön keresztül. A belső hőcserélőben már csak a közvetítő közeg veszi fel a hőt egy ventilátor közreműködésével.

Hideget olcsón

Ha csak az árat nézzük, a legolcsóbbak az ablakklímák. Egy 20-25 m2-es helyiség hűtésére alkalmas berendezés 80-90 ezer forintba kerül, egy valamivel nagyobb teljesítményű (2500 W-os, azaz 25-30 m2 hűtésére elegendő) mobil klíma ára 150 ezer forint körül mozog. A split rendszerű készülékek ára efölött van, viszont ez is lehet gazdaságos megoldás, ha egy kültéri egység több beltérit lát el, tehát a lakás valamennyi helyiségét klimatizálja. A ?fen coil? gépek elsősorban családi házakba, illetve nagyobb épületekbe, irodákba valók. Vizsgáljuk meg a klímaberendezéseket energiafelhasználás szempontjából is. Ezek a készülékek tulajdonképpen hőszivattyúk, az elektromos energia csak annak a körfolyamatnak az energiaveszteségét pótolja, amelynek keretében a hőt átszivattyúzzuk az egyik helyről a másikra. Ezért van az, hogy egy klímaberendezés energiafogyasztása kb. 1/3-a, 1/4-e a hűtőteljesítményének. A kisebb készülékek hűtőteljesítménye 2,5 kW körül van, a nagyobbaké ennek a többszöröse lehet. Ennek arányában a felvett elektromos teljesítmény kb. 800 W-tól indul (a kompresszor és a ventilátorok fogyasztása). Ez persze nem folyamatosan jelentkezik, hiszen a teljesen automatizált készülékek hőérzékelője folyamatosan méri a helyiségből beszívott levegő hőmérsékletét, és szükség szerint ki-be kapcsolgatja a kompresszort. A ventilátorok általában folyamatosan keringtetnek. A fogyasztást az határozza meg, hogy a kompresszor mennyit működik. Ez pedig attól függ, hogy mekkora hőelvonást várunk el a készüléktől, illetve menynyire pótlódik a meleg a helyiségben. Nyílván többet fogyaszt a klíma, ha közben gyakran nyitják az ajtót, nyitva felejtik az ablakot, nagy üvegfelületen erősen süt be a nap, rossz az épület (és azon belül a nyílászárók) hőszigetelése, vagy a külső 30 fokos hőség mellett 16 fokos jégvermet akarunk előállítani belül.
Az energiafogyasztás szempontjait annak is érdemes mérlegelni, akinek kisebb gondot jelent a villanyszámla kifizetése. Minden korszerű készüléken beállíthatjuk azt a belső léghőmérsékletet, amelyet a klímaberendezés azután folyamatosan biztosít ? a teljesítményhatárain belül. Ezt általában az automatika úgy oldja meg, hogy a kívánt hőfoknál kikapcsolja a kompresszort, s ekkor nem hideg levegőt fúj a ventilátor, hanem a meglévőt forgatja. Az ?inverteres? készülékek ugyanezt korszerűbben oldják meg; ezeknél a kompresszor fordulatszáma beállítható, ezen keresztül a hűtött levegő hőfoka szabályozható, méghozzá az előbbi megoldásnál sokkal gazdaságosabban.

2007. június 9. 10:17