Tippek az energiatakarékossághoz

Természetesen a jól megtervezett, energiatakarékos felújítások (külső hőszigetelés, nyílászárók cseréje), készülékcserék eredményezhetik a legnagyobb energiamegtakarítást. Ha a családi költségvetés szempontjából éppen nem aktuális egy nagyobb felújítás, azért van még jó néhány lehetőség, amivel csökkenthetjük otthonunk energiafogyasztását. Sok apróság, amiről a többség feltehetően hallott is már ezt-azt, ám nem lett napi gyakorlattá, mert jórészt a beidegződéseinket kell megváltoztatni. De megéri, mert a szakértői vélemények szerint ezekkel a kisebb változtatásokkal akár 30-40%-kal is csökkenthető az energiafelhasználás.

Kérdések és TIPPEK

1. Vajon hányan tudják, hogy milyen színű a helyesen szabályozott gázégő lángja, és hányan fordulnak azonnal szakemberhez, ha a láng színe homogén világoskékre vált, vagy alig látszik ? mert ez a kelleténél több a levegőre utal ?, vagy ha vöröses, netán narancssárgás, mert akkor a gáz elégetéséhez nincs elegendő oxigén? Pedig ahány százalékkal csökken a gázégő hatásfoka, ugyanannyi százalékkal nő az energiafogyasztás. Az optimálisan szabályozott gázégő lángjának színe kék, a lángcsúcsoknál enyhén lilás árnyalatú.
2. Túl vannak már az idei karbantartáson, tisztításon és égőszabályozáson, vagy elfeledkeztek róla? Minden fűtési szezon előtt ajánlott. A karbantartás elmaradása miatt a készülék hatásfoka csökken, ami akár 5?10% többlet-energiafelhasználást eredményezhet.
3. A fűtőtesteket is sikerült légteleníteni? Mert a légpárnák is jelentősen csökkentik a hőleadást.
4. Hányszor felejti el a gyújtólángot éjszakára kikapcsolni, vagy ha elmegy vásárolni? Pedig a gyújtóláng nem kisfogyasztó, havi mintegy 10 m3 gázt használ fel, ha folyamatosan égve hagyjuk.
5. Eszébe jutott-e már, hogy inkább melegebb pulóvert vesz fel, és nem állítja magasabb fokozatra a fűtést? 1 °C átlaghőmérséklet-csökkentéssel 6% energiamegtakarítás érhető el. Ha gondoskodunk a megfelelő légnedvesség-tartalomról (a megfelelő relatív páratartalom a lakóhelyiségekben: 45-55%), akkor az 1?2 °C fokos hőmérséklet-csökkenést észre sem vesszük, mert a légnedvesség-tartalom javítja a hőérzetet.
6. Végiggondolta-e már valaha, hogy napszakonként valójában milyen hőmérsékletre van szükség a lakás különböző helyiségeiben? Éjszaka, vagy ha üres a lakás, akkor elegendő a temperálási hőmérséklet, a 15-16 °C. A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelő hőmérsékletre fűtsük fel, és csak arra az időre, amíg tényleg használjuk. A központi vagy cirkofűtésű lakásokban érdemes termosztatikus szabályozószelepeket beépíteni a radiátorokhoz.
7. Hányszor feledkezik el arról, hogy időben leengedje a redőnyt, elhúzza a függönyt, vagy ha éppen süt a nap, azonnal széthúzza a textileket, hogy benapoztassa a helyiséget? A téli hideg napokon már a sötétedés előtt célszerű leengedni a redőnyt, elhúzni a függönyt, de ha süt a nap, akkor  elhúzva a függönyt adjunk szabad utat a napsugaraknak, a helyiség benapoztatásával akár 5-7% fűtőenergia is megtakarítható.

8. A kazánok hatásfokáról

Akinek régi kazánja van, annak mindenképpen érdemes elgondolkodnia a készülékcserén. A régi kazánok éves hatásfoka általában 68% körül mozog; egyrészt rendkívül magas a füstgázveszteségük, másrészt a közvetlen hőleadásuk, vagyis a környezetüket, azaz a pincét fűtik. Az EU-s követelményeknek megfelelő, ma kapható melegvízkazánok hatásfoka viszont 84 és 94% között mozog. (Az EU-s energiahatékonysági szimbólum a csillag: a leghatékonyabb készülékeket négy csillaggal jelölik.) Egy régi építésű 120 m2-es ház, 68%-os hatásfokkal fűtött kazánnal, évi 3000,3200 m3 földgázt is elfogyaszt, míg egy korszerű, 94%- os hatásfokkal működő kazán használata esetén ugyanennek a háznak a földgázszükséglete 2200- 2300 m3.

9. Hőtükör

A fűtőtest vagy a konvektor mögé helyezett hővisszaverő fólia a szoba belseje felé veri vissza a hőt. A polifoam hőtükör az alumíniumfólia sugárzás-visszaverő és a hablemez hőszigetelő képességét ötvözi, felrakásával kb. 5%-os (!) energiamegtakarítás érhető el. Így egyrészt megakadályozható, hogy a fűtőtest a mögötte lévő falat melegítse, másrészt az alumíniumfelület visszaveri a hőt a helyiségbe. A legkönnyebben akkor tehető fel, ha levesszük a fűtőtestet, de némi ügyeskedéssel az öntapadós változat a fűtőtest leszerelése nélkül is felragasztható. Utóbbi esetben kicsit nehéz a fal letisztítása, illetve annak megakadályozása, hogy a fal és a fűtőtest közé történő becsúsztatáskor ne tapadjon meg rossz helyen, avagy ne gyűrődjön meg az alumíniumfóliás hablemez ? de nagyobb odafigyeléssel és egy kis segítséggel megoldható. Ha így tesszük fel, akkor a fűtőtestkonzolok miatt csak több csíkra szabva csúsztatható be a polifoam sugárzásvisszaverő hablemez.


1. Méretre szabjuk a fóliát: a fűtőtest magasságánál és hosszánál 1-1 cm-rel kisebb darabot vágjunk le a tekercsből. Sniccerrel könnyen vágható.
2. Mérjük ki a helyét, hogy lássuk, mekkora falfelületet kell beragasztózni, és a hátoldalon hegyesebb eszközzel jelöljük be a fűtőtesttartók helyét.
3. Kenjük fel a ragasztót, és egyenletesen oszlassuk el a falfelületen. A legjobb, ha az ajánlott Tradifix Super ragasztót használjuk, de a Pálmatex is megfelelő.

4. A habfólia hátoldalát is mindenképpen kenjük be s várjuk meg, míg a ragasztófelület fénylése megszűnik, ez kb. 23 perc.
5. Pontosan helyezzük fel a fóliát a falfelületre hamar köt, ezért utólagos igazgatásra nincs nagyon lehetőség, és simítsuk el.
6. A fűtőtesttartók helyét rajzoljuk át az alumíniumfóliás oldalra, majd a felragasztás után sniccerrel vágjuk ki a bejelölt részeken.

10. Termosztatikus elzárószelepek

A központi vagy cirkofűtéssel ellátott lakásokban a kazán vezérlését ellátó központi termosztát mellett célszerű valamenynyi fűtőtest elzárószelepét termosztatikusra cserélni (kivéve azt a helyiséget, ahol a központi termosztát van), mert így helyiségenként is szabályozhatóvá válik a hőmérséklet. A fűtőtest- hőfokérzékelő szelep szabályozza a fűtőtest által leadott hőmennyiséget, az átáramló víz mennyiségének növelésével vagy lezárásával, a beállított hőmérsékletnek megfelelően. A fűtőtest hőfokszabályozásával kb. 10- 15% tüzelőanyag-költséget takaríthatunk meg.
A termosztatikus szelepek ára 1800 és 2200 forint között mozog, mindenképpen megéri ezekre cserélni a régi fűtőtestszelepeket, mert jelentős megtakarítás érhető el a pontos hőmérséklet- szabályozással.



11. Hővisszaverő fólia

A régi házaknál (de az újabb épületeknél is előfordul) az üvegfelület hőátbocsátási tényezője magas, így tetemes mennyiségű hő távozik ezeken felületeken. Ezen utólag is javíthatunk a hővisszaverő fólia felhelyezésével. E fóliák speciális fémötvözetű, polipropilénnel borított rétegei télen a fűtőtestek által kibocsátott hőhullámokat 30%-ban verik vissza belülre.
A hővisszaverő fóliák a külső hőt is visszaverik ? ami nyáron jól jön ?, de télen a benapoztatás lehetőségét is csökkentik. Fölragasztásuk így elsősorban a kevés napfényt kapó helyiségekben lehet különösen hasznos a fűtési energiacsökkentés szempontjából. Házilag is feltehető, de ha nem igazoltan szakember teszi fel, akkor a garancia elvész.

12. Párologtatók

A melegérzetet nemcsak a hőmérséklet, hanem a beltéri levegő megfelelő páratartalma is befolyásolja. Kevés a fűtőtestre tálkában elhelyezett víz, de vannak olyan egyszerű berendezések is, amelyekben a több rétegben elhelyezett szivacscsíkok nagyobb párologtatófelületet biztosítanak. 13. Gyorsan megtérül az ablakok réstömítése











Nagyon sokféle tömítőanyag létezik, amellyel megfelelően tömíthetők a rések. Felrakásuk pofonegyszerű. Az elöregedett habszivacsos tömítőszalagokat érdemes rendszeresen cserélni, mert elvesztik rugalmasságukat.








Az utólagos ablakszigeteléssel foglalkozó cégek leggyakrabban a svéd technológia alapján készült műanyag szigetelőt ajánlják, ami tulajdonképpen egy speciális rugalmas szilikoncső. Ezeket vagy simán felragasztjuk, vagy pedig a nyíló szárnyba, illetve a tokba, az ablakfalc sarkába 45 fokban hornyot marnak, amelybe a rés méretének megfelelő ? 5-6-8-10-12 mm átmérőjű ?, kör keresztmetszetű 100%-os szilikon szigetelőprofil kerül. A konyhai berendezések általában a háztartás teljes energiafogyasztásának 4?5%-át teszik ki. A főzés során is érdemes szokásainkon változtatni; jelentős megtakarítások érhetők el, ha betartjuk a szakemberek által ajánlottakat.

14. Mindig az edény átmérőjének megfelelő nagyságú és teljesítményű égőfejet, illetve főzőlapot válasszuk! A gázláng ne érjen túl az edény szélén, mert ez okozza a legnagyobb energiapazarlást, a legmagasabb hőmérséklet ugyanis a láng csúcsában van. A villanytűzhelyeknél ne használjunk homorú aljú edényt.
15. Ha forr, ne a fakanalat tegyük a fedő alá, hanem csökkentsük a gázlángot vagy a hőfokozatot.
16. Lehetőleg alacsony, széles edényben főzzünk! A láng, ill. a főzőlap így nagyobb felületen éri az edényt, jobb a hőátadás, és kevesebb energiára van szükség.
17. Tegyünk fedőt az edényekre! Fedő alatt hamarabb fő meg minden.
18. Vezessük be a "toronyfőzést". A forrásban lévő ételt tartalmazó edényre hasonló nagyságú edényt helyezhetünk, amiben lassú párolást igénylő étel készülhet ? külön energiafogyasztás nélkül.
19. Ne nyitogassuk feleslegesen a sütőajtót: az aprósüteményt 3-5 perc, a pogácsaféléket 10-12 perc, a nagyobb tésztákat 20 perc elteltével nézzük meg először.
21. A gáztűzhelyek tisztításánál az égőket erős szálú kefével le kell kefélni, és gondosan el kell mosogatni. A tiszta, jól karbantartott égő 10% gázt takarít meg. A sütőben lecsepegett szennyeződés eltávolításához célszerű a sütőtér fenéklemezét is kiemelni.
22. A mélyhűtött hús kiengedéséhez felesleges energiát pazarolni. Ha nem felejtjük el időben kivenni a fagyasztóból, szobahőmérsékleten kienged akkorra, amikor szükség van rá. A következőkben összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb problémákat, amelyek akadályozzák a fűtőberendezés hatékony működését: hogyan állapíthatjuk meg, ill. mit vizsgáljunk meg, rendben van-e a fűtőberendezés és a fűtési rendszer. A szükséges javításokat, szabályozásokat bízzuk szakemberre.
Minden évben egyszer a fűtési szezon megkezdése előtt szükség van a karbantartásra; az elhanyagolt készülékek akár 5?10%-kal is növelhetik az energiafelhasználást.

23. Gázégő lángja

A Fontos kérdések című részben már írtunk arról, hogy a gázégő lángjának színéből mire következtethetünk. Természetesen nemcsak a főzésre használt berendezések lángját kell megvizsgálni, hanem a fűtőberendezésekét is. Az optimálisan szabályozott gázégő lángjának színe kék, a lángcsúcsoknál enyhén lilás árnyalatú.

24. Koromréteg

A kazánban lerakódott koromréteg a tökéletlen égésről tanúskodik, kevés levegő kerül a tűztérbe, így nagy mennyiségű hő távozik a füstgázzal. Kb. 1 mm koromvastagság mintegy 5%-os veszteséget okoz. A tűztérben a túl nagy levegőmenynyiség is csökkenti a hatékonyságot.

25. Kazánszigetelés

A régi típusoknál ? amelyeknek a hőszigetelése amúgy sok kívánnivalót hagy maga után ? gyakran előforduló probléma, hogy a tűztér rosszul tömített, ezek a hibák megfelelő szigetelőanyagokkal javíthatók.

26. Kéménybélelés

A megfelelő kéménybélésre nemcsak a káros anyagok esetleges szivárgásának megakadályozása miatt van szükség, hanem a tűztér megfelelő levegőszabályozása, illetve a füstgáz hőmérsékletének megfelelő beállítása miatt is. 27. A vezetékveszteség csökkentése

A központi fűtések esetében a kazánban felmelegített víz csőhálózaton jut a fűtőtestekhez, a csőhálózat is hőt ad le. A fűteni kívánt helyiségekben ez nem is okoz gondot, de azokban a helyiségekben, amelyeket nem akarunk fűteni (pl. pince), ott gyakorlatilag ez hőveszteséget okoz. Például egy +5 ?C fok körüli pincében lévő kazánhoz kapcsolódó 20 m-es, burkolatlan rézcső vezeték hővesztesége annyi lehet, amennyi egy átlagos méretű lakószoba fűtéséhez elegendő. Ha csak 5 mm vastag szigetelőburkolatot kap, a hőveszteség mintegy a felére csökken. 10 mm-es szigetelésnél a burkolatlan cső hőveszteségéhez képest a veszteség harmadannyi, 20 mm-nél pedig egyötöde. A legegyszerűbb módja a csövek szigetelésének, ha hőszigetelő idomokat használunk, ilyenek pl. a polifoam csőhéjak, amelyek különböző méretben és vastagságban kaphatók.














A sarokidomokkal célszerű kezdeni; a csőhéjakon bejelölt helyen sniccerrel teljesen átmetsszük az idomot.














Felhelyezzük a csőre, majd a csőhéjakhoz kapható műanyag bilincsekkel szorosan összefogjuk a vágás mentén.














Az illesztéseknél az idomokat az ajánlott ragasztóval öszszeragasztjuk.

Sokféle rendszerű víztakarékos csap kapható, az olcsóbbak közé tartoznak azok, amelyek mechanikailag akadályozzák a kar teljes felemelését.

A háztartás vízgazdálkodása szempontjából is hasznos, ha a régi csapokat perlátorral (vízgyöngyöztetővel) ellátottakra cseréljük. A perlátor levegővel dúsítja fel a vizet, és így azt a látszatot és érzetet kelti, mintha a valóságosnál lényegesen több víz folyna ki a csapból. Ezeknek a rendszereknek egyre újabb generációival ismerkedhetünk meg, a legújabbak 5-8 literre korlátozzák az egy perc alatt kifolyó maximális vízmenynyiséget. De a szükségtelen vízfelhasználást azok a mechanikai berendezések is jelentősen csökkentik, amelyek például akadályozzák a kar teljes felemelését. Vagy pár éve jelentek meg az ún. hideg víz középállású mosdócsapok, amelyek a középső állásban hideg vizet adnak, s csak balra fordításukkal folyik belőle a meleg víz ? a tapasztalatok szerint az emberek nem fordítják balra a csapot, inkább hideg vízben mosnak kezet. Ezzel a meleg víz előállítására fordított energia 50?55 %-a is megtakarítható. A leggazdaságosabbak azonban a termosztáttal felszerelt berendezések, mert ezekkel megszüntethető az a veszteség, amely akkor keletkezik, amikor a megfelelő hőmérsékletet állítgatjuk. A megfigyelések szerint például a tusolásnál egy hagyományos csap esetében 3×70 másodpercig a meleg víz feleslegesen fogy, mert túl meleg vagy túl hideg.

TIPPEK

28. Kádfürdő vagy tusolás? Nos, egy kádfürdőhöz kb. 140?180 vízre van szükség ? ehhez háromszor anynyi energia kell, mint egy 5 percig tartó tusoláshoz.
29. Csepegő csapok: a percenkénti 10 csepp egy hónap alatt kb. 170 liter víz.
30. Mosás, mosogatás folyó vízben: Ha a melegvíz-csapot 3 percig nyitva hagyjuk, akkor kb. 3,6 MJ energiát használunk fel. A Magyar Energia Hivatal számítása szerint egy 1500?3000 m3 éves fogyasztású lakásban 1 MJ energiatartalmú földgáz 3,49 Ft, tehát a 3 percig folyatott meleg víz energiaköltsége 12 forint körül van. Egy hagyományos csapból percenként 10-13 liter folyik ki, ez Budapesten, ahol alacsonynak számít a víz- és csatornadíj, kb. 12?14 forint. És egy nap nem is egyszer fordul elő, hogy percekig folyik a meleg víz.

2006. október 12. 8:36