Otthonainkban átlagosan az összes elfogyasztott energia háromnegyedét fordítjuk fűtésre a Magyar Energetikai Társaság adatai szerint. Mivel azonban a lakóépületek háromnegyedének energiahatékonysága jelenleg nagyon rossz, ennek az energiának a nagy részével az utcát, az elpazarolt energiával pedig a környezetet fűtjük. Hogy mennyire, abban óriásiak lehetnek a különbségek. Egy átlagos, az 1980-as években épített, „F” energetikai minősítésű ház kétszer annyi energiát használ négyzetméterenként, mint a mai szabványoknak megfelelő újabb építésű típus, és akár négyszer annyit, mint a valóban korszerű, A vagy A+ minősítésű ingatlanok.
Amikor valaki hőszigetelés mellett dönt, az esetek többségében a pénzspórolás a fő cél. Jól átgondolt, szakszerűen kivitelezett, akár utólagos hőszigeteléssel ugyanis már az első fűtési szezonban jelentős, valós és azonnali rezsicsökkentésre számíthatunk. A spórolás mellett az is fontos indok lehet, hogy rosszul szigetelt házban tartózkodni sem kellemes. Mindenki ismeri az érzést, hogy bárhogy fűt is, a falakból csak úgy sugárzik a hideg – inkább oda sem ülünk. A rossz hőszigetelő képességű padlókon, falakon, mennyezeteken ráadásul lecsapódik a pára, a tartósan nedves felület pedig penészgombák elszaporodásához is vezethet. Az utólagos hőszigetelés ezen is változtat.
A tető és homlokzat szigetelésével is 30-40%-kal csökkenthető a fűtési energiaigény. Ez egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház esetében éves szinten akár 1000 köbméter gázt, illetve 50 ezer forint fűtési költséget is jelenthet. A hőszigetelés emellett a komfortérzetet is növeli, ráadásul jól szigetelt, így meleg falak között a 21 fokot is melegebbnek érezzük, nem kell feljebb csavarni a kazánt – hangsúlyozzák az újHÁZ Centrum szakértői.
A korszerű szigetelés az ingatlan értékét is növeli, így legkésőbb az értékesítéskor már kötelező energetikai tanúsítványban szereplő jobb ítélet révén biztos megtérülésre számíthatunk.
De melyiket válasszuk?
A megfelelő hőszigetelő anyag kiválasztása az adott épület funkciójától, az igényektől és a műszaki követelményektől függ. A kőzetgyapot páraáteresztő, hangszigetelő, és víztaszító képességének köszönhetően népszerű, és a tűzvédelmet is segíti, mivel nem éghető és megakadályozza a tűz terjedését. A hőszigetelési jellemzők alapján a legkedvezőbb anyagok a habosított polisztirol hőszigetelések (EPS), ezek biztosítják a legkisebb hőveszteséget és az áruk is kedvező. A polisztirol táblákhoz a gyártók legtöbbször komplett homlokzati hőszigetelő rendszereket ajánlanak, gyárilag előkevert ragasztó- és vakolóanyagokkal, így biztosan minden tökéletesen passzol majd – mondják az újHÁZ Centrum szakértői. Fontos viszont, hogy ha meglévő vakolatra ragasztjuk a hőszigetelést, a régi vakolat ellenőrizhetetlen minősége miatt a ragasztás mellett plusz rögzítést is célszerű alkalmazni.
Az, hogy milyen vastag szigetelésre van szükség, függ a felhasznált anyagtól és az elérendő céltól is. Az általános számítás szerint a szigetelés vastagságának 1 centiméterrel történő növelése nagyjából 3-4%-os energia- és költségmegtakarítást eredményez. A jelenlegi szabályozás költséghatékony modellje a hőszigetelés vastagságára minimálisan 13 centiméteres vastagságot ír elő a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének közlése szerint. A 2020 utáni „közel nulla energiaigényű” szabályozás miatt a szükséges hőszigetelési vastagság várhatóan növekedni fog, átlagosan 20 cm körüli értékre.
Muszáj lesz
Ugyanis nem csak a pénztárcánk védelme érdekében fontos a megfelelő szigetelésről gondoskodni, 2020-tól az épületek energiafelhasználásának jelentősen szigorodó szabályozása is előírja ezt. Igaz, az új szabály csak azokra az épületekre vonatozik, amelyekre e dátum után kérnek majd használatba vételi engedélyt, de aki most kezd házépítésben gondolkodni, annak már nagyon is szem előtt kell tartania az új szabályt.
Havonta megjelenő lakásfelújítással, átalakítással, építkezéssel, kertrendezéssel valamint számos egyedi barkács- és javítási ötlettel, tanáccsal szolgáló színes magazin.