Mit tegyünk, ha húz a hideg?

Otthonainkban átlagosan az összes elfogyasztott energia háromnegyedét fordítjuk fűtésre a Magyar Energetikai Társaság adatai szerint. Mivel azonban a lakóépületek háromnegyedének energiahatékonysága jelenleg nagyon rossz, ennek az energiának a nagy részével az utcát, az elpazarolt energiával pedig a környezetet fűtjük. Hogy mennyire, abban óriásiak lehetnek a különbségek. Egy átlagos, az 1980-as években épített, „F” energetikai minősítésű ház kétszer annyi energiát használ négyzetméterenként, mint a mai szabványoknak megfelelő újabb építésű típus, és akár négyszer annyit, mint a valóban korszerű, A vagy A+ minősítésű ingatlanok.
Amikor valaki hőszigetelés mellett dönt, az esetek többségében a pénzspórolás a fő cél. Jól átgondolt, szakszerűen kivitelezett, akár utólagos hőszigeteléssel ugyanis már az első fűtési szezonban jelentős, valós és azonnali rezsicsökkentésre számíthatunk. A spórolás mellett az is fontos indok lehet, hogy rosszul szigetelt házban tartózkodni sem kellemes. Mindenki ismeri az érzést, hogy bárhogy fűt is, a falakból csak úgy sugárzik a hideg – inkább oda sem ülünk. A rossz hőszigetelő képességű padlókon, falakon, mennyezeteken ráadásul lecsapódik a pára, a tartósan nedves felület pedig penészgombák elszaporodásához is vezethet. Az utólagos hőszigetelés ezen is változtat.
A tető és homlokzat szigetelésével is 30-40%-kal csökkenthető a fűtési energiaigény. Ez egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház esetében éves szinten akár 1000 köbméter gázt, illetve 50 ezer forint fűtési költséget is jelenthet. A hőszigetelés emellett a komfortérzetet is növeli, ráadásul jól szigetelt, így meleg falak között a 21 fokot is melegebbnek érezzük, nem kell feljebb csavarni a kazánt – hangsúlyozzák az újHÁZ Centrum szakértői.
A korszerű szigetelés az ingatlan értékét is növeli, így legkésőbb az értékesítéskor már kötelező energetikai tanúsítványban szereplő jobb ítélet révén biztos megtérülésre számíthatunk.

De melyiket válasszuk?

A megfelelő hőszigetelő anyag kiválasztása az adott épület funkciójától, az igényektől és a műszaki követelményektől függ. A kőzetgyapot páraáteresztő, hangszigetelő, és víztaszító képességének köszönhetően népszerű, és a tűzvédelmet is segíti, mivel nem éghető és megakadályozza a tűz terjedését. A hőszigetelési jellemzők alapján a legkedvezőbb anyagok a habosított polisztirol hőszigetelések (EPS), ezek biztosítják a legkisebb hőveszteséget és az áruk is kedvező. A polisztirol táblákhoz a gyártók legtöbbször komplett homlokzati hőszigetelő rendszereket ajánlanak, gyárilag előkevert ragasztó- és vakolóanyagokkal, így biztosan minden tökéletesen passzol majd – mondják az újHÁZ Centrum szakértői. Fontos viszont, hogy ha meglévő vakolatra ragasztjuk a hőszigetelést, a régi vakolat ellenőrizhetetlen minősége miatt a ragasztás mellett plusz rögzítést is célszerű alkalmazni.
Az, hogy milyen vastag szigetelésre van szükség, függ a felhasznált anyagtól és az elérendő céltól is. Az általános számítás szerint a szigetelés vastagságának 1 centiméterrel történő növelése nagyjából 3-4%-os energia- és költségmegtakarítást eredményez. A jelenlegi szabályozás költséghatékony modellje a hőszigetelés vastagságára minimálisan 13 centiméteres vastagságot ír elő a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének közlése szerint. A 2020 utáni „közel nulla energiaigényű” szabályozás miatt a szükséges hőszigetelési vastagság várhatóan növekedni fog, átlagosan 20 cm körüli értékre.

Muszáj lesz

Ugyanis nem csak a pénztárcánk védelme érdekében fontos a megfelelő szigetelésről gondoskodni, 2020-tól az épületek energiafelhasználásának jelentősen szigorodó szabályozása is előírja ezt. Igaz, az új szabály csak azokra az épületekre vonatozik, amelyekre e dátum után kérnek majd használatba vételi engedélyt, de aki most kezd házépítésben gondolkodni, annak már nagyon is szem előtt kell tartania az új szabályt.

2016. szeptember 20. 11:27