Fontos szempont volt, hogy ne csak álló- vagy csak ülőmunkára alkalmas bútordarab legyen, hanem egy könnyen változtatható, aktuális igényeknek és egészségügyi állapotnak megfelelő asztal. Mivel azonban némi tájékozódás után a megfelelő minőségűnek és méretűnek ítélt asztalokat drágának találta, Barnabás saját asztal készítését tűzte ki célul.
A tervezéssel, majd az alapanyag beszerzéssel kezdte a folyamatot. Mindenekelőtt egy jobb és egy rosszabb állapotú raklapot szerzett be az asztallap elkészítése céljából. A raklap méretei adottak voltak, így ki kellett számolnia, hogy hány méter hosszú zárszelvényre van szükség a megfelelő magasság, tartósság és strapabírás kialakításához. A zárszelvényen túl beszerezte a csavarokat, egy használt autóemelőt, valamint négy darab hintahorgot a magasság rögzítése céljából. Először az asztallapot készítette el oly módon, hogy a rosszabb állapotú raklapból kiszedett deszkákat a jobb állapotú raklap réseibe helyezte és csavarral rögzítette. Így végül egy olyan asztallapot kapott, amelyben nincsenek rések. Ezt követően a teljes raklapot lecsiszolta és lelakkozta, majd megfordította és később az elkészült tartószerkezetet is rögzítette hozzá.
A tartószerkezetet zárszelvényekből készítette oly módon, hogy az alapváz 35×35-ös, míg a fel-le emelhető rész 30×30-as méretű zárszelvényből készült. A cél az volt, hogy a kisebb méretű zárszelvény könnyedén belemenjen a nagyobb méretűbe. A szerkezet közepére egy használt, de saját maga által felújított autóemelőt rögzített, amelynek tekerésével fel tudja emelni, illetve le tudja engedni az asztallapot. Miután a szerkezet összeállt, a zárszelvényekbe lyukakat fúrt (akkorákat, hogy a hintahorog könnyedén átmenjen rajta), hogy a hintahorgokat behelyezve rögzíteni tudjon egy szimpatikus magasságot. A hintahorgok szerepe az, hogy négy helyen, egységes terheléssel tartják az asztalt, ezáltal a középre helyezett emelő tehermentesíthető. Ezt követően a tartószerkezetet, valamint az emelőt lekente több réteg fekete színű festékkel. Végül az asztallapot a tartószerkezetre csavarozta.
Legnagyobb nehézségnek a fém megmunkálását találta (mert korábban ilyen jellegű munkafolyamatot nem végezett), de nehézséget okozott az asztal súlya, és ezáltal a forgatása, mozgatása is. Mivel azonban strapabíró, időtálló, terhelhető asztalt akart, a nagy súly várható következmény volt.
1. A kész műről látszik, hogy raklapból készült, használhatóságát tekintve azonban nem különbözik más asztaloktól.
2. A szabályos távolságokban kifúrt kisebb keresztmetszetű zártszelvényt hintahorgokkal rögzíti kellő magasságban.
3. Az s. k. felújított autóemelő tekerésével Barnabás a kellő magasságba tudja emelni, illetve engedni az asztallapot.
4. A legnehezebb talán a fémmunka volt számára, de csak azért, mert korábban nem végzett ilyen tevékenységet.
5. A raklap, mint minden faanyag, alapos csiszolást igényelt ahhoz, hogy jól nézzen ki és használható legyen.
2026. február 23. 15:30
Havonta megjelenő lakásfelújítással, átalakítással, építkezéssel, kertrendezéssel valamint számos egyedi barkács- és javítási ötlettel, tanáccsal szolgáló színes magazin.
ötletmozaik.hu © 2026
minden jog fenntartva
