A gipszvakolat előnyei

A gipszet mint építőanyagot több ezer évvel ezelőtt kezdték el használni, legalábbis erről tanúskodik a legrégebbi ismert régészeti lelet. Hogy a történelem során hogyan is alkalmazták az ?építkezéseknél?, azt nehéz lenne megmondani, de az alapanyagot ugyanúgy a valamikori sekély tengeröblök mélyén lerakódott gipszkristályok szolgáltatták, ahogy ma is. A kibányászott és összezúzott gipszet kiégetik, megőrlik, adalékanyagokat adnak hozzá, s e technológiai folyamat során olyan építőanyag keletkezik, amely vízzel érintkezve ismét megköt.

 

Nálunk elsősorban magasabb ára miatt terjed nehezebben a gipszvakolat alkalmazása, azt azonban kevesen tudják, hogy a gipszvakolatok fajsúlya kisebb, mint a cementvakolatoké, így az egy négyzetméterhez szükséges anyagigény is kevesebb, mintegy 25-30 százalékkal. Így mindjárt más a leányzó fekvése, ha jobban utánaszámolunk, minimális eltéréssel nagyjából ugyanannyiba kerül egy négyzetméternyi (egy cm vastag) gipszvakolat, mint ugyanakkora, ugyanolyan vastag cementvakolat. A hivatalos számítás szerint ekkora területre 11 kg gipszvakolat kell, míg a cementalapúnál 14 kg, ez mindkét esetben kb. 310?350 Ft/m˛ árat jelent. A szakemberek azonban a falegyenetlenségek miatt a gipsz esetében 14 kilóval, míg cementes vakolat esetében 19-20 kilóval kalkulálnak.

 

Az élettani hatás szempontjából a gipszvakolatok óriási előnye, hogy tökéletesen szabályozzák a beltéri klímát. Amikor nagyobb mennyiségű pára kerül a levegőbe ? zuhanyzáskor, főzéskor, mosáskor ? a gipszvakolat felveszi és elraktározza a felesleges párát, majd amikor csökken a páratartalom, visszajuttatja a lakás légterébe, így gondoskodva a megfelelő páratartalomról ? a megfelelő páratartalom pedig javítja az általános és a hőkomfortérzetet, így a gipszvakolatú helyiségekben általában 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérséklet esetén is jól érezzük magunkat, vagyis csökken a fűtésre felhasználandó energia. Nem véletlen, hogy az alacsony energiafogyasztású, illetve passzívházakban is gipszvakolatot alkalmaznak.

A gipsz azonban nem csak a páratartalom folyamatos szabályozásával járul hozzá a fűtési költségek csökkentéséhez, hanem azzal is, hogy nagyon jó hőtároló, illetve alacsony a hővezető képessége (0,25-0,35 W/mK). Ezért télen alig tapasztalható különbség a szoba közepén lévő levegő hőmérséklete és a határoló falfelület hőmérséklete között, megfelelően szigetelt ház esetében 1-1,5 fok, ami tovább javítja a bent tartózkodók melegérzetét.

 

A korszerű, energiatakarékos lakásokban gipszvakolatot alkalmaznak, amely jelentősen javítja a lakók komfortérzetét.

 

A gipszvakolat csökkenti a fűtési energia felhasználását is.

 

További nagy előnye, hogy csekély felületi vezetőképessége megakadályozza a felületi statikus feltöltődést és így kevésbé vonzza magához a port, ami nem csak azért hasznos, mert a falfelület jóval később piszkolódik be, hanem jelentősen csökkenti a lakásban felhalmozódó por mennyiségét. Ezzel megelőzhető, hogy a lakók esetleg alergiássá váljanak a porra. Nem véletlen, hogy a porallergiások számára is gipszvakolatot ajánlanak.

 

Nagy vízraktározó képességének köszönhető, hogy kiváló tűzvédelmi szempontból is, a gipsz szerkezetében raktározott víz tűz esetén ?oltóanyagként? viselkedik, így jelentősen javítja a ház, lakás tűzvédelmi tulajdonságait.

Általában géppel szokták felhordani, de kézi bedolgozásra is alkalmas. Bármilyen hagyományos vakológépet alkalmazhatunk, a géppel szemben is kíméletesebb, egy csigával hozzávetőleg háromszor nagyobb felület kivitelezhető, mint a cementkötésű vakolattal. Azért célszerű géppel felhordani, mert így anyagtakarékosabb a vakolás, a vakolatnak a mennyezeten már 8 mm, oldalfalon pedig 10 mm vastagságban megfelelő szilárdsági mutatói vannak.

Alapvetően kétféle gipszvakolat kapható, a glettelhető, illetve a dörzsölt felület előállítására alkalmas vakolóanyag, ezek szemcsestruktúrájukban térnek el.

 

Kézzel is felhordhatjuk a gipszvakolatot, de számolnunk kell azzal, hogy így egyenetlenebb lesz, ennélfogva az anyagfelhasználás sem lesz a legtakarékosabb. A gipszvakolattal ugyanúgy dolgozunk, mint a cementvakolattal. Kötési ideje 2-2,5 óra.

 

A vakolat már az első száradási periódus után is lényegesebben kevesebb vizet tartalmaz, így jelentős idő takarítható meg a kivitelezés során. Az időjárási viszonyoktól függően a vakolat 7-14 nap után teljesen kiszárad és alkalmassá válik a csempézésre, tapétázásra vagy festésre egyaránt. Beltérben bármely helyiségben alkalmazható.