Skandináv kutyaház

Az új családtag nyáron igencsak jól érezte magát egy zöldséges rekeszbe fektetett törölközőn, de a tél beköszönte előtt készíteni kellett neki egy rendes védelmet nyújtó hajlékot. Volt otthon egy pár éve kint ázó fadoboz, rétegelt lemezből, ami az időjárásnak köszönhetően kicsit már el volt vetemedve, de egy kutyaháznak éppen megfelelt. És mivel a padlás szigetelése után maradt némi 5 cm vastag hőszigetelő anyag, nem is volt kérdés, hogy szigetelt kutyaház lesz. A tetejére igazából zsindely lett volna a jobb megoldás, de azt nem lehet beszerezni ilyen kis mennyiségben, úgyhogy maradt a szürkére festett lambéria. Tamás nem volt túlzottan elégedett a színekkel, amíg körben fel nem kerültek a fehér szegőlécek. Akkor viszont már tetszett neki, és a tulajdonosa is büszkén használja a házat. A teteje a könnyebb tisztítás érdekében levehető, a belső térbe, az ajtóval szembe pedig Tamás tett egy kis válaszfalat szélfogónak. Erről sokan le akarták beszélni, mondván úgyse megy majd mögé a kutya, mert szükségét érzi hogy kilásson, de Csöpi a gazdit igazolta, és előszeretettel megy a háza legvégébe is, sőt ott van leginkább, az előteret nem használja.

Anyagszükséglet

- rétegelt lemez

- 5×5 cm-es staflik

- lambéria

- 50×5 mm-es szegőléc

- 5 cm vastag hungarocell hőszigetelés

- vörös, szürke és fehér festék

- egy kis sziloplaszt a tetőre

Szerszámszükséglet

- fűrész

- fúró

- kalapács

1. Tamás előbb a rétegelt lemezből és 5×5 centis staflikból elkészítette a tacskóhoz méretezett kutyaház belső vázát.

2. Ebbe beszabta a szigetelőanyagot, majd lambériával takarta le. Természetesen a ház alját és a tetejét is szigetelte.

3. A lambéria kiváló nemcsak az oldalfalak, hanem a tető kialakításához is, sőt még az ajtókeret is abból készült.

4. Tamás ezután lefestette a házat skandináv vörös fantázianevű festékkel, a tetőt meg feketéből és fehérből kevert szürkével.

5. A látvány tekintetében sokat számítanak a fehér szegőlécek, ezt Csöpi is így gondolja.