Tolóajtós cipőszekrény

Mivel nem talált megfelelő szélességű lécet a szekrény vázához, két keskenyebb, de vékonyabb lécet ragasztott össze hosszában, csapokkal is megerősítve.

Ezután eldöntötte, hogy pontosan milyen szögben álljanak a szekrény oldalai, körfűrésszel méretre vágta az elemeket, majd – szintén ragasztóval meg csapokkal – összeállította a vázat.

A lábszerkezetet 10×5-ös fából csinálta és sarokvasakkal rögzítette a váz aljához.

A szekrény hátuljára 4 mm-es rétegelt lemezt vágott. A polcok a vázhoz hasonlóan, két keskenyebb léc összeragasztásával készültek, de Tamás nem rögzítette őket a szekrénybe, kivehetőek. A sínt se bonyolította túl. Két megfelelő szélességű és hosszúságú lécbe hornyokat mart, és csavarokkal rögzítette őket alulra és felülre. Ezzel el is készült a famunkával.

Az ajtókat egyes vaslemezből vágta, majd – hogy legyen tartásuk – 30×5 mm-es laposvas vázat hegesztett nekik, amire popszegecsekkel rögzítette a lemezt. A bútorgörgők elég drágák, úgyhogy a világhálóról rendelt zuhanykabinhoz való görgőket: jóval olcsóbbak, de a célnak tökéletesen megfeleltek. A görgőket szintén popszegecsekkel rögzítette, de itt már nagyobbakat használt.

Ezután egy virágpermetező spricniben ecetet, hypót és egy kis sót kevert össze, amivel többször lefújta az ajtókat, míg el nem érte a kívánt rozsdás állapotot. Végül matt lakkal fújta le, hogy ne fogja be használatkor a kezét. A fogantyúk két rozsdamentes vaskarika, amelyekbe meneteket fúrt, és hátulról (belülről) rögzítette őket.

Ezután szétszedte a faszerkezetet. A barna részeket vastaglazúrral kente le, a többit meg szürke páccal.

Anyagszükséglet

- 15×2,5cm-es és 10×15 cm-es falécek
- 1 mm vastag vaslemez
- 30×5 mm-es laposvas
- 4 mm vastag rétegeltlemez
- faragasztó
- vastaglazúr és pác
- rozsdásításhoz ecet, hypo és só
- matt lakkspray
Szerszámszükséglet
- fúrógép
- körfűrész
- felsőmaró
- sarokcsiszoló
- hegesztőgép
- popszegecshúzó
- spricni