Ez ma a leggazdaságosabb módja a rezsiköltségek mérséklésének

A hőszivattyúk Észak- és Nyugat-Európában már korábban is nagy népszerűségnek örvendtek, Közép-Kelet-Európában viszont a statisztikák szerint nem volt jelentős hagyománya az alkalmazásuknak. Egészen tavaly nyárig-őszig, amikor Európa-szerte, így Magyarországon is beütött a földgáz- és a villamosenergia-árak drasztikus emelkedése; aki csak megtehette, hőszivattyút vásárolt.

„Magyarországon napjainkban még mindig a fa és a földgáz az első számú fűtőanyag, azonban az emberek egyre szélesebb körben ismerik fel a hőszivattyúkban rejlő lehetőségeket. 2022 nyarától olyan mértékű érdeklődés indult meg a hőszivattyúk irányába, hogy várólistát kellett nyitnunk, mert a japán gyártó nem bírta olyan ütemben készíteni a gépezeteket, ahogy arra igény volt” – avatott be Sulyok Tibor, az ESTÉ-Credit Side Kft. műszaki tanácsadója.

Évszázadok óta bizonyít a technológia

A hőszivattyú olyan elektromos árammal működő berendezés, amely a környezet energiáját hasznosítja. Segítségével meleg vizet állíthatunk elő, fűthetünk, illetve hűthetünk. Nem új keletű találmány, a működési elve már közel két évszázada ismeretes.

„Míg kezdetben sok problémás készüléket is forgalmaztak, mára megbízható, könnyen kezelhető rendszerek telepítésére van lehetőségünk, megfizethető beruházási költségek mellett.”

Milyet válasszunk?

A piacon számos hőszivattyú típus található meg, mint például a talajkollektoros, a talajszondás és a kútvizes verziók, amelyekkel bár jelentős mennyiségű energiát nyerhetünk, ám kiépítésük olyan magas összegbe kerül, hogy 50-70 év alatt térülne csak meg, amit rá költöttünk. Emellett, ha a talajban futó vezetékek meghibásodnak, megjavításuk is körülményes és költséges lehet. Működési elvük révén a levegő-víz rendszerű hőszivattyúk a legnépszerűbbek, hiszen a rendszer minden eleme a felszín felett található, könnyen hozzáférhető, és a kiépítése is könnyebben kivitelezhető – főként új építésű ingatlanok esetében. Két típusuk létezik, a monoblokkos, amelynél a teljes egység az épületen kívül helyezkedik el, és a splites, amely külső és belső egységekkel rendelkezik, a kettő között pedig hűtőközeg kering.

„Annak, hogy a hőszivattyú használatával jelentős költséget tudjunk megtakarítani, előfeltétele, hogy a ház kiváló hőszigeteléssel rendelkezzen, a fűtésrendszer típusa pedig lehetőleg felületfűtéses (padló, fal, illetve mennyezet fűtés-hűtés) legyen. Emellett a lényegesen olcsóbb, fan-coil alapú fűtés-hűtés is megoldást nyújthat.”

Meglévő épületek esetében a használatban lévő gázalapú fűtési rendszert ki lehet egészíteni hőszivattyúval a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében. A hőszivattyú 0 ℃-ig működik a legjobb hatásfokkal, így érdemes addig azt használni, 0 ℃ alatt pedig bekapcsolni a gázt a hibrid kialakítású rendszereknél.

Zárásként 9 tény a hőszivattyúról

1. A hőszivattyú 1 kW felvett energiából minimum 4 kW energiát állít elő, működése rendkívül hatékony.
2. Míg a gázalapú fűtési rendszer esetében csak fűteni tudunk, hőszivattyúval fűteni és hűteni is tudjuk otthonunkat.
3. A hőszivattyú, amikor nem fűt vagy hűt, gazdaságosan elkészíti és egy hőszigetelt tartályban megőrzi a meleg vizet a felhasználásáig.
4. Élettartama jó esetben közel 20-25 év, ezalatt egyszerű karbantartást igényel csak, nincs éves felülvizsgálati költsége.
5. Függetlenedni tudunk a gáztól. Sem a bizonytalan ellátás, sem a hektikus áremelések nem befolyásolják a mindennapjainkat.
6. Nem kell tartanunk szén-monoxid mérgezéstől, hiszen a hőszivattyú nem bocsát ki sem gázt, sem füstöt.
7. Nem foglal nagy helyet, fő egységét az épületen kívül is elhelyezhetjük. Működése alig jár zajjal.
8. Napelemekkel kombinálva közeledhetünk a szolgáltatóktól való függetlenedés felé.
9. Növeli ingatlanunk piaci értékét. Az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt a kereslet a hőszivattyúval ellátott ingatlanok iránt.

Fotó: ESTÉ-Credit Side Kft.