Konyhaépítés lépésről lépésre

Amikor építkezni kezdtek, a terv egy kis alapterületű, tetőtér-beépítéses családi ház volt kb. 85 m² hasznos alapterülettel.

Három év alatt jutottak el odáig, hogy neki tudtak kezdeni az itt bemutatott konyha megépítésének.

Venni vagy készíteni?

Sok máshoz hasonlóan ők sem gondolkodtak kizárólag saját kezűleg épített szerkezetben, egyszerűen csak szerettek volna valami „hagyományos” konyhabútort (Péter párja inkább valami rusztikusat). Sajnos azonban gondjuk akadt a méretekkel, ugyanis az L alakú konyharész rövidebbik és sarokrészét sehogy sem lehetett összehozni az itt-ott forgalmazott konyhai sarkokkal úgy, hogy a rövidebbik oldalon elférjen a hűtőszekrény is. Így maradt az épített konyha lehetősége, ami azért már az elejétől fogva benne volt a pakliban.

Alapos tervezés

 A tervezési fázisban több már meglévő adottságot kellett figyelembe venniük: a már meglévő sütő-főzőlap, a használni kívánt csempe mérete, no meg a majdan helyükre kerülő, szabvány méretű szekrényajtók egyaránt nagy súllyal estek latba.

Ahhoz, hogy a végeredmény ilyen látványos legyen, nagyon sok mindent el kell dönteni már a tervezés során, majd a beszerzéskor módosítani...

Felfalazás

1. Az építést megelőző állapothoz ki kellett találni, hol legyenek a víz- és villanykiállások, a vezetékelés után pedig glettelni.

2. Péter a tervezéskor készített vázlatoknak megfelelően felrajzolta a padlóra és a falra a leendő építmények helyét.

3. A meghúzott vonalak mentén először csak úgy, szárazon beállította a szekrényfalként szolgáló ytong-elemeket a leendő helyükre...

4. ...majd ragasztóhabarccsal meg is kezdte az építkezést, folyamatosan mérve a derékszögűséget és a vízszintességet.

5. A lábazati részt is nagyrészt ytonggal oldotta meg, ám a sütő alá (amely alacsonyabb a szekrényajtóknál) magasabban álló tégla került.

6. A mosogató helyét folyékony fóliával kente le a csapódó víz ellen, az azon felüli kerámiaburkolat helyét pedig tapadóhíddal.

Csempézés

7. A falburkolás során először a főzőlap fölötti képet rakta össze – először csak fugakeresztekkel, hogy lássák, hogy fog kinézni.

8. Mivel úgy döntöttek, hogy a kép kapjon keretet is, Péter azzal is kirakta „szárazon”, és a környező csempék széleit, illetve sarkait kivágta vizes vágóval.

9. Mivel az ytong a kelleténél gyorsabban vonná el a vizet a csemperagasztóból, a szekrény falait csempézés előtt megfelelően lealapozták.

10. Ezután lecsempézték a falat – a csempézett rész tetejére, lezárásként ugyanolyan dekorcsempecsíkokat ragasztottak, mint a kép köré.

11. Az eredetileg 20 cm-es dekorcsíkokat Péter félbevagdosta, mivel így jobban mutatnak az amúgy is 10×10 cm-es csempék fölött.

12. Következett az ytongfalak csempézése – nem csak elől, hanem kétoldalt is, a szekrények belseje ugyanis így könnyebben tisztítható.

13. Fugázás után a helyiség kifestése és a laminált parketta lerakása következett – Péter elölről, az ytong alján eleve kialakított neki egy kis rést.

14. A padló lerakása után, mikor a falfesték is megszáradt, helyére került a villamos szerelvények többsége – valamint a páraelszívó.

A konyhabútor

15. Péter méretre vágta az ajtók kereteinek szánt, barkácsáruházban vásárol fenyő polcelemeket, és ugyanilyen natúr fenyőpolcokat használt a sütő beépítéséhez is.

16. A sütő alá kerülő nagy szekrényaljzat két nagyobb polcrész összecsapolásával és ragasztásával készült, rajta a kiegészítő elemekkel.

17. A sütő súlya miatt az aljzat állítható magasságú szekrénylábakat is kapott, ezek az előttük lévő falazat miatt úgysem látszanak.

18. Erre az alapra kerültek a sütő és a fiókok oldalfalai, konfirmátor csavarokkal felcsavarozva. Az egész szerkezet elölről kapott egy díszítő ál-lábat.

19. A natúr összeszerelés után Péter szétszedte a szerkezetet és a lapokat egyenként átkente vastaglazúrral, természetesen előtte mindent előírás szerint alaposan lecsiszolva, majd portalanítva.

20. A fiókok nem lettek túlbonyolítva, egyszerű fióksíneket kaptak, oldaluk fózolt (45 fokban lecsiszolt élű) hajópadló, az aljuk maradék laminált parketta ragasztva, csavarozva.

21. A fiókelőlapok is vágható natúr fenyő ajtólapból készültek, csak az oldalsó szélükből lett levágva, és 0,5×2 cm-es díszléceket kaptak.

22. A sütő és a fiókok elkészültével a munkalap leszabása, szintezése, csavarozása-ragasztása következett, meg persze a hézagok színazonos sziloplasztozása.

23. A munkalapon pontosan ki lett mérve a mosogató és a főzőlap helye, majd Péter kivágta...

24. ...és mindkettőt megfelelően rögzítette is.

25. A szekrényajtók is a helyükre kerültek, kivetőpántokkal és kerámia fogantyúkkal.

26. A beépített berendezéseket szakember helyezte üzembe.