Talajjavítók helyett: komposztálás

Sok értékes anyagot veszíthetünk azzal, ha a levágott füvet, hullott lombot, sövénynyesedéket a szemetes viszi el. Az égetés után pedig ugyan a hamuban maradnak a fontos ásványok, az értékes szerves anyag azonban elvész. A természetben a talajlakó gombák, baktériumok, férgek bontják le a növényi részeket, s alakítják ismét talajjá. Ezt teszik a komposztunkban is, kicsit felgyorsítva, szabályozva, rendezettebben.

A komposzt "munkásai"

A lebontó szervezeteket általában nem kell külön a komposztba szállítanunk. A legapróbbak (mikroorganizmusok) ott vannak már a komposztot alkotó növényeken, hulladékokon, a nagyobbak (mint amilyen a giliszta) a talajból másznak fel. Persze csak akkor, ha alulról nem zárt a komposzttároló. Ha maguktól nem tudnak a komposztba mászni, akkor nekünk kell betelepítenünk azokat.

Megfelelő szellőztetés

Nagyon fontos a levegő. Ennk hiányában rothadásnak indul a komposzt, és nyomkodásra víz folyik belőle. Ezt megfelelő rétegezéssel, keveréssel kerülhetjük el. Ha a nagyobb, darabosabb részeket (szalma, vesszőnyesedék) vegyítjük a tömörödésre hajlamosakkal (pl. gyepapríték), akkor laza szerkezetű marad a halom: a komposztot átjárja a levegő. Különösen a komposzt legalja fülledhet be könnyen. Segíthet ezen az is, ha egy rúddal időnként szellőzőlyukat fúrunk.

Az éltető víz

Teljes vízhiány esetén leáll a bomlás, penészedésnek indul a halom (ezt a fehér bevonatról és a gombaszagról ismerhetjük fel). Nagy szárazság idején locsolni kell tárolónk tartalmát. A komposzttárolóra futtatott tök, vagy más dús futónövény, nem csak szebbé teszi a komposztot, de leveleivel jótékonyan árnyékolja is azt, s ideális mikroklímát alakít ki.
Ha minden feltétel adott, a "komposzt munkásai" munkához látnak.

Sokaknak jelent gondot, hogy a komposztba kerülő fű rothadásnak indul, s használhatatlan bűzös masszává válik. Ennek oka, hogy nagyon tömör, levegőtlen és túl nedves az anyag. Segítséget jelenthet, ha nem vágjuk túl apróra a füvet, vagy nyírás után hagyjuk kicsit száradni. (Ha kiszáradt a komposztunk akkor épp a fűnyesedék segíthet az újranedvesítésében.) A komposztba elszáradt egynyáriakkal, sövénynyesedékkel stb. keverve tegyük, esetleg felaprított papírt vagy a faforgácsot keverjünk közé.

Mikor kész a komposzt?

Ha most, ősszel kezdünk komposztot készíteni, akkor tavaszra megérhet az első adag. Évente 1-3 alkalommal érik be. Ez nagyban függ attól is, hogy mennyire könnyen bomló alapanyagokat használtunk. A kész komposzt állaga hasonló a virágföldéhez. Morzsalékos, nem büdös, nem kenhető, legfeljebb egy-két fás növényi rész ismerhető fel benne, de a növények túlnyomó többsége elbomlott. Ha túl sok a nehezen bomló növényi darab benne, szitáljuk át, s a félkész részeket komposztáljuk tovább.

Komposztálók

A legegyszerűbb megoldás a komposzthalom. Könnyen elkészíthető, de viszonylag sok helyet foglal. 

Ha a deszkából készült komposztáló egyik oldala eltávolítható, az érett komposztot könynyebben kivehetjük.

A műanyag tárolók közül csak olyat válaszszunk, amelyiknek jó a szellőzése. 

A vesszőből font komposztáló elkészítését a következő oldalon mutatjuk be.

fotó:femina, otthonokésmegoldások