Fűtsünk gazdaságosan! A fűtési rendszerekről


Ismét nyakunkon a fűtési időszak, de melyik fűtésfajtával járunk a legjobban? Széles a kínálat a különböző fűtési rendszerekből, de melyik a legmegfelelőbb, a  leggazdaságosabb? Cikkünkben áttekintést adunk a lehetőségekről és a kiválasztás legfontosabb szempontjairól.



Új épület létesítésénél vagy energiatakarékos lakáskorszerűsítésnél az alkalmazott műszaki megoldások évtizedekre előre is meghatározzák otthonunk energiafogyasztását, s így üzemeltetésének költségeit. Ezért nem mindegy, hogy mit is választunk. Sokféle fűtési rendszerben válogathatunk, mindegyiknek van előnye, hátránya, de hogy a tervezett vagy a már meglévő épület szempontjából mi a jelentheti a leggazdaságosabb fűtést – nem könnyű kérdés. A kérdés megválaszolásához persze szakember kell, de hogy ne legyünk teljesen felkészületlenek az épületgépészeti tervek elfogadásakor, ahhoz jó, ha legalább áttekintésünk van a különböző megoldásokról. Cikkünk ebben nyújt segítséget.

Fűtsünk gazdaságosan!

Beköszöntött a fűtési szezon, ami felvet néhány kérdést: mennyibe fog ez nekünk kerülni, milyen technológiát válasszunk, mivel fűthetünk a leggazdaságosabban? Konkrét, egyénre szabott megoldásokkal természetesen nem szolgálhatunk, de röviden ismertetünk néhány, általunk takarékosabbnak talált fűtési módszert.

Kevesen gondolják, hogy az energiatakarékos új otthon megteremtése már a telekválasztással, a ház megfelelő tervezésével és tájolásával kezdődik. Például ha lejtős hegyoldalon déli fekvésű parcellát vásárolunk, vagy a sík terepen épülő leendő otthonunk nagy ablakfelületeit, lakószobáit a déli, melegebb irányba fordítjuk. Ezzel olyan sajátos hőcsapdát teremtünk, amellyel jelentősen csökkenthető ezekben a helyiségekben a fűtési energiafelhasználás. Emellett érdemes odafigyelni a megfelelő építőanyagok kiválasztására: arra, hogy korszerű falazóelemeket építsünk be, és jó hőszigetelő tulajdonságokkal bíró burkoló- és vakolóanyagokkal „öltöztessük fel” házunkat. De ugyanilyen fontos gondosan megtervezni az otthonunk energiaellátását, fűtésrendszerének optimális kidolgozását. Magyarországon az épületek fűtésére nagyjából 2,5-szer több energiát használunk el, mint Ausztriában, pedig ugyanazok a technológiák hazánkban is rendelkezésre állnak. Magyarán szólva, épületeink hőtechnikailag fölöttébb rossz állapotban vannak.

A barátságos otthon elengedhetetlen feltétele a kellemes meleg, amely az ott-tartózkodók jó közérzetét is biztosítja. A fűtési rendszer kiválasztásánál meghatározó szerepe van a használt fűtőanyagnak, amely lehet szilárd fűtőanyag, folyékony szénhidrogén, villamos energia és/vagy gáz. Lehetőleg olyan fűtőberendezést válasszunk, amelynek teljesítménye megfelel a lakás hőigé nyének, szervize és alkatrészellátása pedig hosszú távon biztosított. A programozható szobatermosztát (hőmérséklet-szabályozó) alkalmazása valóban gazdaságos megoldás lehet, a napi életvitelnek megfelelően üzemeltethetjük vele fűtési rendszerünket. Egy adott helyiség levegőjének hőmérsékletét az határozza meg, hogy ott az ember milyen tevékenységet folytat, ezért a helyiségeket csak annyira fűtsük, amennyire azt a tartózkodás célja és időtartama igényli. A túlfűtött helyiség nemcsak egészségtelen, hanem pénzkidobás is. Napjainkban a legtöbb családi házban és lakásban központi fűtés van, amely a legkényelmesebb és legnépszerűbb fűtési mód. Emellett egyre kedveltebbek az olyan új, korszerűbb fűtési rendszerek is, mint a padló-, a fal- vagy a szegélyfűtés. Ezek kialakítása ugyan drágább, mint a radiátoros megoldás, ám annál gazdaságosabb, így a költségek hamar megtérülnek. A helyes fűtési mód megválasztásával, a rendszer egyes részeinek jobb kihasználásával ? főként jobb szabályozással ? jelentős összeget takaríthatunk meg.

Padlótól a falig

A padló- és a falfűtés esetében a kazánban termelt hőt a nagy felületű padlózaton, illetve a mennyezeten és a falon át, nagyrészt sugárzással adják le a beépített réz- vagy műanyag csövek. A padlófűtés elsősorban a hidegburkolatú, valamint nagy alapterületű, nagy belmagasságú és a sok üvegfelülettel kialakított helyiségekben ajánlott. Kellemes, egyenletes melegérzetet nyújt, de hálószobákba nem javasolt, mert lassan szabályozható, azaz nehezen érhető el vele az alváshoz szükséges, kellemesen alacsony hőmérséklet. Hátránya, hogy a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakul ki, ami például gyerekszobában nemkívánatos. A falfűtést többnyire kiegészítésként ajánlják a radiátoros fűtéssel kombinálva, ott, ahol nincs más megoldás. Alkalmazásánál szigorú előírás, hogy ne kerüljön semmi a fal elé, sem rá. A fűtőbetéteket az oldalfalak és a padlózat találkozásánál körben helyezik el, a falba szinte belesimuló vékony csöveken fut végig a kazánban felhevített víz.

A konvektorok gazdaságossága

A konvektoros fűtésrendszer kiépítése a maga viszonylag kis költségigényével, a későbbi továbbfejlesztés lehetőségével szakaszolható beruházást tesz lehetővé, így rugalmasan igazodhat a megrendelő anyagi helyzetéhez. Német gázszolgáltatók vizsgálatai szerint a gázkonvektorok átlagos hatásfoka a legtöbb esetben meghaladja a gázüzemű központi fűtésekét. Ennek oka elsősorban az, hogy a (gáz)kazán nem a fűtendő helyiségben helyezkedik el, így hőleadása veszteségesebb (a pincét is fűti). A gázkonvektoros fűtés esetén a gyakorlatban is megvalósul, hogy csak a pillanatnyilag használt helyiségeket fűtik fel a használati hőmérsékletre. Ezért a gázkonvektoros fűtéssel lehet leginkább spórolni. A gázkonvektorok előírt hatásfoka a szabványok által meghatározottan 82-90 százalék, amely tartomány gyakorlatilag azonos a gázkazánokra előírt értékekkel. Miután a gázkonvektorokat csak épületgépész tervei által elkészített és a szakhatóság által jóváhagyott kivitelezési terv alapján lehet beépíteni és üzembe helyezni, célszerű őket a tervező által elkészített számítások alapján kiválasztani. A fűtendő helyiségek hővesztesége a falak és nyílászárók szerkezetétől, anyagától, vastagságától, továbbá azok tájolásától függ. E kritériumok alapján választhatunk kéményes vagy parapetes konvektorokat.

Falhoz lapulva

Az utóbbi évtizedben már bevált, korszerű és elegáns megoldást nyújtó fűtési rendszer a szegélyfűtés. A szegélyfűtés az oldalfalak alján, és a padló szintjén mint padlószegély vezethető. A rendszer határozottan energiatakarékos, mivel nem a tér levegőjét, hanem a falakat melegíti fel, a visszasugárzó hő már 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is jó közérzetet biztosít. Ráadásul bármilyen, már meglevő meleg vizes fűtőberendezésre rövid idő alatt és egyszerűen csatlakoztatható. Helyigénye csekély ? mindössze 2-3 cm széles és 10-12 cm magas ?, így nem gond a falak teljes hosszában felszerelni. Tetőterekben, új épületeknél megfelelően kialakított falmélyedésbe, térdfalaknál szerelve pedig akár a fal síkjával egy szintbe is hozható. Előnyei a radiátoros és a padlófűtéssel szemben a kiegyenlített, poráramlás mentes szobahőmérséklet már alacsonyabb hőmérséklet mellett is.

Csatornafűtés

A szalagfűtés kiegészítője a padlócsatorna-fűtés, amelynek felfelé áramló légfüggönye a nyílászárók használatakor meggátolja a helyiség gyors áthűlését és az ajtók, ablakok párásodását. A külső falak, üvegfelületek mellett egyenletesen elosztott konvektorok a padlószinttől kezdődően meleg légfüggönyt hoznak létre. A padlókonvektorok energiatakarékosak ? 10-20% megtakarítás érhető el velük ?, kiegyenlített szobahőmérsékletet garantálnak, rendkívül kis mértékű porkeverés mellett. A vörösréz csöves, alumíniumlamellás fűtőtestet az egyéni igények figyelembevételével a rendelt hosszméretre gyártják. A közvetlenül a nyílászárók elé, a padlóba süllyesztett csatornafűtés csöveit rugós feszítésű, diszkrét fém-, illetve farács takarja, amely a csatorna takarításakor felhajtható vagy kiemelhető. A padlócsatorna-fűtés felső megoldással légzsilipként is használható, különösen akkor, ha elektronikusan szabályozott légbefúvó ventilátorral kiegészítve alakítjuk ki. Vízigénye minimális, felfűtési ideje rövidebb, így gyorsan megtérül a bekerülési költség.

A nap melegével

A napkollektor a napból a földre érkező sugárzás energiáját hasznosítja, elsősorban a használati meleg víz előállítására, részben pedig fűtéskiegészítésre. A munkafelület akkor hasznosítja a napenergiát a legnagyobb hatásfokkal, ha arra minél merőlegesebben érkezik a napsugárzás, de kielégítő eredmény érhető el a kollektor megfelelő tájolásával is. Általánosságban elmondható, hogy a déli tájolás és a 40-45 fokos dőlésszög adja a legtöbb energiát. (Egy 5m2 felületű kollektor egy négytagú család éves melegvíz-szükségletének 60%-át fedezi.) A vákuumcsöves vagy síkkollektorok tetőre, tetőbe, homlokzatra és szabadon állva is elhelyezhetők. Optimális működésüket mikroprocesszoros vezérlésű szabályozó felügyeli. A rendszerek másik legfontosabb részeleme a melegvíz-tároló, amely a kollektorra érkező energiát a felhasználásig tárolja. A napenergiát hasznosítórendszer igen kedvezően kombinálható kondenzációs hőtermelő készülékkel. A kondenzációs készülék és napenergia-hasznosító egy rendszerbe kötéséhez általában kettős fűtőspirállal felszerelt használati melegvíz-tárolókat alkalmaznak, melyeknél az alsó fűtőspirál a napkollektorral, a felső fűtőspirál pedig a kondenzációs hőtermelővel van összekötve. Így még gazdaságosabb rendszert alakíthatunk ki.

Családi darab

A radiátorok és tagok optimális, a helyiség igényének megfelelő kiválasztásával is csökkenthetünk a fűtésszámlán. Újdonságnak számít a Star középső csatlakozású beépített szelepes radiátor, amelynél szinte rejtve maradhat a bekötés.

 

 

 

Kondenzációs kazán

A kondenzációs gázkészülékek elve már évtizedek óta ismert, de a gáz árának folyamatos emelkedése kellett ahhoz, hogy széles körben kezdjenek terjedni. A legkorszerűbb kondenzációs fali kazánok nemcsak magas hatásfokukkal tűnnek ki ? ez a 109%-ot is elérheti (!) ?, hanem megbízhatóságukkal, hosszú élettartalmukkal és különösen alacsony károsanyag kibocsátásukkal. A 100% feletti érték abból adódik, hogy amikor a hatásfokskálát kitalálták, az égéstermék vízgőztartalma még gőz formájában távozott a kéményen keresztül. A kondenzációs technikának pedig éppen az a lényege, hogy a füstgáz vízgőztartalmát a kazánon belül hasznosítják, így többletenergiához jutunk, emiatt lehetséges a 100% fölötti hatásfok. Ezek a készülékek különleges anyagokat, nagy pontosságú szabályozást, költségesebb technikai megoldásokat kívánnak, így áruk is magasabb a hagyományos készülékekénél. A többletköltség azonban a magasabb hatásfoknak köszönhetően hamarosan megtérül. A kondenzációs technikát akkor lehet igazán kihasználni, ha úgynevezett alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerünk (is) van, mint amilyen a padlófűtés vagy a falfűtés. Új kondenzációs, radiátoros fűtési rendszer kialakításánál nemcsak a drágább készülék jelenthet többletköltséget, hanem a kondenzációs üzemmód minél teljesebb kihasználásához szükséges nagyobb felületű fűtőtestek is. Kondenzációs készülék telepítésénél figyelembe kell venni, hogy annak  nemcsak ?füstgáz? égésterméke van, hanem a lecsapódó kondenzátumot (vizet) is el kell vezetni, így a készülék számára szennyvízcsatorna csatlakozást is ki kell alakítani. A készülékben keletkező kondenzátum ? a szódavízzel azonos mértékben ? enyhén savas, ami azonban a tapasztalatok szerint a megszokott (PVC stb.) anyagokat nem veszélyezteti.

Rejtett hibák felderítése infrakamerával

Bármilyen épületben előfordulhatnak épületszerkezeti, illetve épületgépészeti problémák, amelyek az infravörös hőtérképkamera megfelelő alkalmazásával felderíthetők és vizuális formában kimutathatók. A termográfiai vizsgálat, amelyet bármilyen kész ház vásárlásánál érdemes elvégeztetni, pontosan megállapítja a hőszigetelés esetleges hiányosságait, a burkolat alatti csőrendszer szivárgását, ezenkívül pedig kiválóan használható a fűtőrendszer működésének ellenőrzésére, valamint a tetőszerkezetek és nyílászárók hőveszteségének feltárására.

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás

EZT IS NÉZD MEG!


Szigetelt ház – fűtés negyedáron
Közel háromhavi fűtésköltségének megfelelő összeget, vagyis 40 302 forintot spórolt...
Top 5 fürdőtrend
Az újHÁZ Centrum szakértői idén is részt vettek Európa legnevesebb fürdőszobai trendeket...
5 alapelem, ami nélkül nincs jó hőszigetelés
A kora őszi időszak a legalkalmasabb arra, hogy falaink hőszigetelésével felkészítsük...
Gardrób helyett bunki
A gyerekszoba falának egyik beugrójában korábban csak a nagyobbik fiú íróasztala...
Párás az ablak? Javítsuk ki!
Akár 20 százalékkal növelheti otthonunk fűtési igényét a túl magas beltéri páratartalom....
Klímát a nyárra!
Szobá(i)nk levegőjének megfelelő hőmérsékletét és tisztaságát legjobb hatásfokkal...

TPL_BEEZ2_ADDITIONAL_INFORMATION