Fűtsünk gazdaságosan! A fűtési rendszerekről


Ismét nyakunkon a fűtési időszak, de melyik fűtésfajtával járunk a legjobban? Széles a kínálat a különböző fűtési rendszerekből, de melyik a legmegfelelőbb, a  leggazdaságosabb? Cikkünkben áttekintést adunk a lehetőségekről és a kiválasztás legfontosabb szempontjairól.



Új épület létesítésénél vagy energiatakarékos lakáskorszerűsítésnél az alkalmazott műszaki megoldások évtizedekre előre is meghatározzák otthonunk energiafogyasztását, s így üzemeltetésének költségeit. Ezért nem mindegy, hogy mit is választunk. Sokféle fűtési rendszerben válogathatunk, mindegyiknek van előnye, hátránya, de hogy a tervezett vagy a már meglévő épület szempontjából mi a jelentheti a leggazdaságosabb fűtést – nem könnyű kérdés. A kérdés megválaszolásához persze szakember kell, de hogy ne legyünk teljesen felkészületlenek az épületgépészeti tervek elfogadásakor, ahhoz jó, ha legalább áttekintésünk van a különböző megoldásokról. Cikkünk ebben nyújt segítséget.

Fűtsünk gazdaságosan!

Beköszöntött a fűtési szezon, ami felvet néhány kérdést: mennyibe fog ez nekünk kerülni, milyen technológiát válasszunk, mivel fűthetünk a leggazdaságosabban? Konkrét, egyénre szabott megoldásokkal természetesen nem szolgálhatunk, de röviden ismertetünk néhány, általunk takarékosabbnak talált fűtési módszert.

Kevesen gondolják, hogy az energiatakarékos új otthon megteremtése már a telekválasztással, a ház megfelelő tervezésével és tájolásával kezdődik. Például ha lejtős hegyoldalon déli fekvésű parcellát vásárolunk, vagy a sík terepen épülő leendő otthonunk nagy ablakfelületeit, lakószobáit a déli, melegebb irányba fordítjuk. Ezzel olyan sajátos hőcsapdát teremtünk, amellyel jelentősen csökkenthető ezekben a helyiségekben a fűtési energiafelhasználás. Emellett érdemes odafigyelni a megfelelő építőanyagok kiválasztására: arra, hogy korszerű falazóelemeket építsünk be, és jó hőszigetelő tulajdonságokkal bíró burkoló- és vakolóanyagokkal „öltöztessük fel” házunkat. De ugyanilyen fontos gondosan megtervezni az otthonunk energiaellátását, fűtésrendszerének optimális kidolgozását. Magyarországon az épületek fűtésére nagyjából 2,5-szer több energiát használunk el, mint Ausztriában, pedig ugyanazok a technológiák hazánkban is rendelkezésre állnak. Magyarán szólva, épületeink hőtechnikailag fölöttébb rossz állapotban vannak.

A barátságos otthon elengedhetetlen feltétele a kellemes meleg, amely az ott-tartózkodók jó közérzetét is biztosítja. A fűtési rendszer kiválasztásánál meghatározó szerepe van a használt fűtőanyagnak, amely lehet szilárd fűtőanyag, folyékony szénhidrogén, villamos energia és/vagy gáz. Lehetőleg olyan fűtőberendezést válasszunk, amelynek teljesítménye megfelel a lakás hőigé nyének, szervize és alkatrészellátása pedig hosszú távon biztosított. A programozható szobatermosztát (hőmérséklet-szabályozó) alkalmazása valóban gazdaságos megoldás lehet, a napi életvitelnek megfelelően üzemeltethetjük vele fűtési rendszerünket. Egy adott helyiség levegőjének hőmérsékletét az határozza meg, hogy ott az ember milyen tevékenységet folytat, ezért a helyiségeket csak annyira fűtsük, amennyire azt a tartózkodás célja és időtartama igényli. A túlfűtött helyiség nemcsak egészségtelen, hanem pénzkidobás is. Napjainkban a legtöbb családi házban és lakásban központi fűtés van, amely a legkényelmesebb és legnépszerűbb fűtési mód. Emellett egyre kedveltebbek az olyan új, korszerűbb fűtési rendszerek is, mint a padló-, a fal- vagy a szegélyfűtés. Ezek kialakítása ugyan drágább, mint a radiátoros megoldás, ám annál gazdaságosabb, így a költségek hamar megtérülnek. A helyes fűtési mód megválasztásával, a rendszer egyes részeinek jobb kihasználásával ? főként jobb szabályozással ? jelentős összeget takaríthatunk meg.

Padlótól a falig

A padló- és a falfűtés esetében a kazánban termelt hőt a nagy felületű padlózaton, illetve a mennyezeten és a falon át, nagyrészt sugárzással adják le a beépített réz- vagy műanyag csövek. A padlófűtés elsősorban a hidegburkolatú, valamint nagy alapterületű, nagy belmagasságú és a sok üvegfelülettel kialakított helyiségekben ajánlott. Kellemes, egyenletes melegérzetet nyújt, de hálószobákba nem javasolt, mert lassan szabályozható, azaz nehezen érhető el vele az alváshoz szükséges, kellemesen alacsony hőmérséklet. Hátránya, hogy a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakul ki, ami például gyerekszobában nemkívánatos. A falfűtést többnyire kiegészítésként ajánlják a radiátoros fűtéssel kombinálva, ott, ahol nincs más megoldás. Alkalmazásánál szigorú előírás, hogy ne kerüljön semmi a fal elé, sem rá. A fűtőbetéteket az oldalfalak és a padlózat találkozásánál körben helyezik el, a falba szinte belesimuló vékony csöveken fut végig a kazánban felhevített víz.

A konvektorok gazdaságossága

A konvektoros fűtésrendszer kiépítése a maga viszonylag kis költségigényével, a későbbi továbbfejlesztés lehetőségével szakaszolható beruházást tesz lehetővé, így rugalmasan igazodhat a megrendelő anyagi helyzetéhez. Német gázszolgáltatók vizsgálatai szerint a gázkonvektorok átlagos hatásfoka a legtöbb esetben meghaladja a gázüzemű központi fűtésekét. Ennek oka elsősorban az, hogy a (gáz)kazán nem a fűtendő helyiségben helyezkedik el, így hőleadása veszteségesebb (a pincét is fűti). A gázkonvektoros fűtés esetén a gyakorlatban is megvalósul, hogy csak a pillanatnyilag használt helyiségeket fűtik fel a használati hőmérsékletre. Ezért a gázkonvektoros fűtéssel lehet leginkább spórolni. A gázkonvektorok előírt hatásfoka a szabványok által meghatározottan 82-90 százalék, amely tartomány gyakorlatilag azonos a gázkazánokra előírt értékekkel. Miután a gázkonvektorokat csak épületgépész tervei által elkészített és a szakhatóság által jóváhagyott kivitelezési terv alapján lehet beépíteni és üzembe helyezni, célszerű őket a tervező által elkészített számítások alapján kiválasztani. A fűtendő helyiségek hővesztesége a falak és nyílászárók szerkezetétől, anyagától, vastagságától, továbbá azok tájolásától függ. E kritériumok alapján választhatunk kéményes vagy parapetes konvektorokat.

Falhoz lapulva

Az utóbbi évtizedben már bevált, korszerű és elegáns megoldást nyújtó fűtési rendszer a szegélyfűtés. A szegélyfűtés az oldalfalak alján, és a padló szintjén mint padlószegély vezethető. A rendszer határozottan energiatakarékos, mivel nem a tér levegőjét, hanem a falakat melegíti fel, a visszasugárzó hő már 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is jó közérzetet biztosít. Ráadásul bármilyen, már meglevő meleg vizes fűtőberendezésre rövid idő alatt és egyszerűen csatlakoztatható. Helyigénye csekély ? mindössze 2-3 cm széles és 10-12 cm magas ?, így nem gond a falak teljes hosszában felszerelni. Tetőterekben, új épületeknél megfelelően kialakított falmélyedésbe, térdfalaknál szerelve pedig akár a fal síkjával egy szintbe is hozható. Előnyei a radiátoros és a padlófűtéssel szemben a kiegyenlített, poráramlás mentes szobahőmérséklet már alacsonyabb hőmérséklet mellett is.

Csatornafűtés

A szalagfűtés kiegészítője a padlócsatorna-fűtés, amelynek felfelé áramló légfüggönye a nyílászárók használatakor meggátolja a helyiség gyors áthűlését és az ajtók, ablakok párásodását. A külső falak, üvegfelületek mellett egyenletesen elosztott konvektorok a padlószinttől kezdődően meleg légfüggönyt hoznak létre. A padlókonvektorok energiatakarékosak ? 10-20% megtakarítás érhető el velük ?, kiegyenlített szobahőmérsékletet garantálnak, rendkívül kis mértékű porkeverés mellett. A vörösréz csöves, alumíniumlamellás fűtőtestet az egyéni igények figyelembevételével a rendelt hosszméretre gyártják. A közvetlenül a nyílászárók elé, a padlóba süllyesztett csatornafűtés csöveit rugós feszítésű, diszkrét fém-, illetve farács takarja, amely a csatorna takarításakor felhajtható vagy kiemelhető. A padlócsatorna-fűtés felső megoldással légzsilipként is használható, különösen akkor, ha elektronikusan szabályozott légbefúvó ventilátorral kiegészítve alakítjuk ki. Vízigénye minimális, felfűtési ideje rövidebb, így gyorsan megtérül a bekerülési költség.

A nap melegével

A napkollektor a napból a földre érkező sugárzás energiáját hasznosítja, elsősorban a használati meleg víz előállítására, részben pedig fűtéskiegészítésre. A munkafelület akkor hasznosítja a napenergiát a legnagyobb hatásfokkal, ha arra minél merőlegesebben érkezik a napsugárzás, de kielégítő eredmény érhető el a kollektor megfelelő tájolásával is. Általánosságban elmondható, hogy a déli tájolás és a 40-45 fokos dőlésszög adja a legtöbb energiát. (Egy 5m2 felületű kollektor egy négytagú család éves melegvíz-szükségletének 60%-át fedezi.) A vákuumcsöves vagy síkkollektorok tetőre, tetőbe, homlokzatra és szabadon állva is elhelyezhetők. Optimális működésüket mikroprocesszoros vezérlésű szabályozó felügyeli. A rendszerek másik legfontosabb részeleme a melegvíz-tároló, amely a kollektorra érkező energiát a felhasználásig tárolja. A napenergiát hasznosítórendszer igen kedvezően kombinálható kondenzációs hőtermelő készülékkel. A kondenzációs készülék és napenergia-hasznosító egy rendszerbe kötéséhez általában kettős fűtőspirállal felszerelt használati melegvíz-tárolókat alkalmaznak, melyeknél az alsó fűtőspirál a napkollektorral, a felső fűtőspirál pedig a kondenzációs hőtermelővel van összekötve. Így még gazdaságosabb rendszert alakíthatunk ki.

Családi darab

A radiátorok és tagok optimális, a helyiség igényének megfelelő kiválasztásával is csökkenthetünk a fűtésszámlán. Újdonságnak számít a Star középső csatlakozású beépített szelepes radiátor, amelynél szinte rejtve maradhat a bekötés.

 

 

 

Kondenzációs kazán

A kondenzációs gázkészülékek elve már évtizedek óta ismert, de a gáz árának folyamatos emelkedése kellett ahhoz, hogy széles körben kezdjenek terjedni. A legkorszerűbb kondenzációs fali kazánok nemcsak magas hatásfokukkal tűnnek ki ? ez a 109%-ot is elérheti (!) ?, hanem megbízhatóságukkal, hosszú élettartalmukkal és különösen alacsony károsanyag kibocsátásukkal. A 100% feletti érték abból adódik, hogy amikor a hatásfokskálát kitalálták, az égéstermék vízgőztartalma még gőz formájában távozott a kéményen keresztül. A kondenzációs technikának pedig éppen az a lényege, hogy a füstgáz vízgőztartalmát a kazánon belül hasznosítják, így többletenergiához jutunk, emiatt lehetséges a 100% fölötti hatásfok. Ezek a készülékek különleges anyagokat, nagy pontosságú szabályozást, költségesebb technikai megoldásokat kívánnak, így áruk is magasabb a hagyományos készülékekénél. A többletköltség azonban a magasabb hatásfoknak köszönhetően hamarosan megtérül. A kondenzációs technikát akkor lehet igazán kihasználni, ha úgynevezett alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerünk (is) van, mint amilyen a padlófűtés vagy a falfűtés. Új kondenzációs, radiátoros fűtési rendszer kialakításánál nemcsak a drágább készülék jelenthet többletköltséget, hanem a kondenzációs üzemmód minél teljesebb kihasználásához szükséges nagyobb felületű fűtőtestek is. Kondenzációs készülék telepítésénél figyelembe kell venni, hogy annak  nemcsak ?füstgáz? égésterméke van, hanem a lecsapódó kondenzátumot (vizet) is el kell vezetni, így a készülék számára szennyvízcsatorna csatlakozást is ki kell alakítani. A készülékben keletkező kondenzátum ? a szódavízzel azonos mértékben ? enyhén savas, ami azonban a tapasztalatok szerint a megszokott (PVC stb.) anyagokat nem veszélyezteti.

Rejtett hibák felderítése infrakamerával

Bármilyen épületben előfordulhatnak épületszerkezeti, illetve épületgépészeti problémák, amelyek az infravörös hőtérképkamera megfelelő alkalmazásával felderíthetők és vizuális formában kimutathatók. A termográfiai vizsgálat, amelyet bármilyen kész ház vásárlásánál érdemes elvégeztetni, pontosan megállapítja a hőszigetelés esetleges hiányosságait, a burkolat alatti csőrendszer szivárgását, ezenkívül pedig kiválóan használható a fűtőrendszer működésének ellenőrzésére, valamint a tetőszerkezetek és nyílászárók hőveszteségének feltárására.

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás

EZT IS NÉZD MEG!


Szigetelt ház – fűtés negyedáron
Közel háromhavi fűtésköltségének megfelelő összeget, vagyis 40 302 forintot spórolt...
Dohányzóasztal raklapból
Ismerősüktől kaptak néhány raklapot Tavali Gáborék Pécsett, így szerettek volna valami...
Párás az ablak? Javítsuk ki!
Akár 20 százalékkal növelheti otthonunk fűtési igényét a túl magas beltéri páratartalom....
Klímát a nyárra!
Szobá(i)nk levegőjének megfelelő hőmérsékletét és tisztaságát legjobb hatásfokkal...

TPL_BEEZ2_ADDITIONAL_INFORMATION