Ugye, ismerős a történet? Aki szeret grillezni, biztos, hogy őriz legalább egy-két, már használaton kívüli rozsdás és szétesett példányt, amely nem (vagy legfeljebb ideig-óráig) váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Lapunkban több alkalommal bemutattunk bontott téglából készített sütögetőket és más kerti építményeket, amelyek gyönyörűen beleillenek akár egy városi családi ház, akár egy vidéki nyaraló kertjébe. Olvasónk, Ilonczai Tamás elmondása szerint ezek a cikkek hozták meg a kedvét egy saját, régi, rusztikus téglából készült grillsütő megépítéséhez.
Téglaválasztás
Időigényes feladat volt a megfelelő tégla kiválasztása. A rusztikus hatás miatt a modern préselt és lyukacsos téglák szóba sem jöhettek, bontott téglát pedig nehéz volt szerezni. A Tüzép-telepeket végigjárva, a cigánytéglának nevezett, lyuk nélküli préselt téglák nem nyerték el a tulajdonos tetszését, mivel az égetés következtében sárgás vagy barnás árnyalatúak voltak, semmi esetre sem téglavörösek. Végül falun, egy idős nőtől vásárolt gyönyörű vörös színű, hosszú ideje tárolt, egyébként még nem felhasznált téglákat.
Biztos alapok
A család hétvégi telkén ház nem, hanem egy mindössze 3×3 méter alapterületű szerszámtároló található, amely pincelejáró is egyben. Gyakorlatilag a betonpince mérete határozta meg a sütő méretét, ugyanis a végéből lekerült a föld, így masszív betonalapként szolgált a leendő sütőnek. Így aztán az építmény egyáltalán nem mondható átlagos méretűnek, hiszen 270 cm szélességével leginkább egy termetes konyhapultra emlékeztet. A betonalap kb. 60 cm magas, így még a munka is kényelmes volt.
Beton és samott
A betonalap tehát adott volt ugyan, viszont hozzávetőleg két köbméternyi földet kellett letakarítani a pincetetőről. Ezt követően a betonalap egyik felét fel kellett tölteni még kb. 3 centiméter, szitált homokból készített erős betonnal, hogy tökéletesen vízszintes alapon kezdődhessen a munka. Száradás után egy – lapjára, erős cementtartalmú habarcságyba fektetett – téglasor került rá, hiszen a rusztikus sütő anyagai között nincs keresnivalója a szürke betonnak. Ezután következtek az oszlopok és a falak. A grill és a bográcsozó égésterét samottéglával bélelték ki, hogy ne a tégla legyen kitéve a magas hőmérsékletnek.
Extrák
Az építmény két sarokoszlopának tégláit úgy rakták kötésbe, hogy tartsák a hátsó és az oldalfalakat is. Az oszlopok tetejére madáritatók is kerültek. A hátfal az előzetes tervek szerint vízszintes maradt volna, ám végül egy jól sikerült boltív került rá. A boltív készítésénél előre elkészített fa sablont használtak. A boltív belsejét élére állított téglákkal falazták be, majd vékony vakolat került a felületre.
A család hetekig keresgélt különböző otthonszépítő üzletekben valamilyen – a boltív belsejébe szánt – vidám, kerámia falidíszt. Az eredménytelen kutakodás nem szegte kedvüket, sőt: az építő és fia, Hunor kb. másfél kilónyi, levegőn száradó agyagból elkészítette a fali díszt, egy mosolygó, vidám, kb. 45 cm átmérőjű napocskát. Mondanunk sem kell, hogy a napocska agyagszíne jól illik a téglaszínű környezetbe. A napocska pontosan keletre néz, s minden reggel mosolyogva fogadja az eredetit, amely a domboldal mögül bukkan elő.
Használati lehetőségek
Miután elkészültek a falak, következett a „grill-gépészet”. A 74 cm széles és 40 cm mély inoxrács a pult középső részére került; három különböző magasságba felszerelt szabályozósín segít optimálissá tenni a sütési lehetőségeket. A masszív rács kellőképpen sűrű, így a legapróbb ízes falatkák sem pottyannak át rajta. Igazi sikerélményt hozott a ropogós kürtőskalácssütés is, amelyhez ugyancsak a pult központi részét használták.
A pult jobb oldalán egy lángőr segítségével lehetségessé vált a tárcsás sütés, illetve a bográcsozás is. A lángőr jó szolgálatot tesz az optimális energiafelhasználásban is, ugyanakkor a falakat is védi az erős hőtől. Egy hűvösebb napon a sütést követően kellemes beszélgetési helyszín is a pult közelsége, ugyanis a samottal is bélelt tűzterek még legalább két órán át ontják az otthonos meleget.
Az építmény bal oldalán kényelmes méretű pult segíti az előkészületeket és a rakodást. Mivel a telken nincs ház, tehát konyha sem, a pult igazán jó szolgálatot tesz. A sütő stílusához kitűnően illik az ugyancsak rusztikus hatású öntvény falikút, amely még kényelmesebbé teszi az előkészületeket, illetve a sör vagy gyümölcsök behűtésénél is segédkezik.
Lépésről lépésre
1. Az építés előtt több köbméter földet távolítottak el a pincefödémről, de így nem kellett alapozni.
2. A grillezőhely és a bogrács alatti égésteret a képünkön látható módon bélelték ki samottéglákkal.
3. A boltív tégláinak félkörívbe rakásánál fából készített sablon segített, amelyet száradás után kivettek.
4. A központi boltív belsejét élükre állított téglákkal töltötték ki, majd a felületüket vakolattal vonták be.
5. A két oszlopfőt néhány centire kiálló cserépgallér díszíti, és az oldalfalak tetejét is cserép védi.
6. A grillező központi dísze, a 45 centi átmérőjű, mosolygó agyagnapocska is saját kezű készítmény.
A végeredmény nemcsak szép, de igen hasznos is.
A grillrács és a bográcsozó is kitűnőre vizsgázott az első használatkor.
A fém falikút még hangulatosabbá teszi az építményt.
Havonta megjelenő lakásfelújítással, átalakítással, építkezéssel, kertrendezéssel valamint számos egyedi barkács- és javítási ötlettel, tanáccsal szolgáló színes magazin.