Ahol kivitelezhetetlen a külső hőszigetelés, ott megoldás lehet a belső hőszigetelés is, amely egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a panelházak energiatakarékos felújítását.

1 / 2. oldal >>

Az már sokaknak eszébe jutott, hogy mennyivel egyszerűbb és olcsóbb lenne belülről szigetelni, mint kívülről: nincs szükség állványozásra, nem kell tetemes munkadíjért szakembereket hívni. A nagyobb társasházaknál meg egyenesen kivitelezhetetlen, hogy a lakóközösség minden tagja hajlandó legyen hitellel megterhelni lakását, hogy finanszírozhatóvá váljon a külső hőszigetelés. A műemlék épületeknél – amelyeknél védett a homlokzat – pedig eleve nem lehet külső hőszigeteléssel csökkenteni a falak hőátbocsátását. A szakemberek azonban óva intenek a belső szigeteléstől, illetve csak kivételes esetben javasolják – figyelmeztetve a nemkívánatos következményekre. Belső hőszigetelés és hideg fal A lakásban folyamatosan pára termelődik – ha semmiféle páratermelő (mosás, főzés, fürdés) tevékenységet nem végzünk, akkor annyi, amennyit a bent tartózkodók leadnak. Mi történik hideg időben egy szigeteletlen falszerkezet esetében? A hideg levegő páratartalma alacsonyabb, mint a meleg levegőé, ilyenkor a pára a belső térből az alacsonyabb páratartalmú külső tér felé halad a falszerkezeten keresztül. Ha a fűtött lakás meleg beltéri levegője találkozik a hideg fallal, akkor az bizonyos hőmérséklet és páratartalom mellett kicsapódik a hideg falfelületen. Ha például a 20 °C-os, 65%-os relatív páratartalmú beltéri levegő 13,2 °C hőmérsékletű falfelülettel találkozik, akkor bekövetkezik a páralecsapódás (harmatpont) – feltéve, ha közben nincs gyakori szellőztetés vagy folyamatos nagymértékű légcsere. Ha belülről van szigetelve a helyiség, akkor a fal értelemszerűen hideg marad, és a szigetelés mögött, vagy a falszerkezetben következik be a páralecsapódás. Persze be lehet „zárni” a nedvességet a falszerkezetbe is egyes burkolatokkal, de ez nem lehet cél, mert így károsodhat a fal. A külső szigetelésnél csak akkor következik be páralecsapódás, ha hőhidas és rosszul tervezett a szerkezet, vagyis nem elég vastag a hőszigetelő réteg. A külső hőszigetelés másik előnyös hatása, hogy a falszerkezetet védi a hőmérséklet ingadozásától. Ha azonban a külső hőszigetelés megoldhatatlan, vagy akkora költséggel jár, hogy nem éri meg, akkor mindenképpen érdemes a belső hőszigetelés lehetőségeit számba venni. A belső hőszigetelésre csak kevés speciális anyag alkalmas, magas páradiffúziós és hővezetési ellenállással. Az Inhemiwa hőszigetelő panel A többrétegű Inhemiwa hőszigetelő panel azonkívül, hogy polisztirol- („lánykori” nevén hungarocell) rétege magas hővezetési és páradiffúziós ellenállással rendelkezik, a kétrétegű légbuborékos hővisszaverő fóliájának köszönhetően még inkább visszairányítja a helyiségbe a beltéri levegő hőjét. Így mintegy megakadályozza, hogy a hideg külső falhoz meleg levegő jusson, és bekövetkezhessen a nem kívánt páralecsapódás. A 4 cm vastag panelek egy peremes keretprofilú polisztirollemezből, valamint két réteg, a keretprofilra légmentesen felragasztott légbuborékos hőtükörfóliából állnak, amelyek között légrés van. Nagy megtakarítás A szabadalmaztatott eljárás és védett technológia alapján gyártott panelekkel – az eddigi tesztvizsgálatok alapján – mintegy 70-75 százalékos energiamegtakarítás érhető el. Az inhemiva panel egy 1,6 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű fal hőátbocsátási értékét 0,42 W/m2K csökkenti az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.) vizsgálata szerint. A gyártó a panelekből öszszeállított kabinban vizsgálta a hőszigetelő anyag tulajdonságait. E szerint 24 óra alatt 64 fokos folyamatos, az elemet közvetlenül érő, beltéri hőterhelés során a polisztirol felületi hőmérséklete 4 fokra emelkedett. Nyáron kellemes, 20-22 fokos beltéri hőmérsékletet biztosít. Hangszigetelő tulajdonsága is jó, mintegy 20 százalékkal csökkenti a kinti zajt, így forgalmas helyeken, pl. tetőtéri beépítéseknél ilyen szempontból is előnyös az alkalmazása. Szerelhető ragasztással és dűbellel, tetőtereknél csavarral is rögzíthető. (A termék átlagos súlya 750 g/db, mérete: 40×680×880 mm, azaz 0,6 m2/db; csomagolás: 3 m2/csomag.) A találmány Subotics Gyula matematikus és Subotics Zsolt nevéhez fűződik. A csalóka hőérzet Az ember hőérzete nemcsak a beltéri levegő hőmérsékletétől függ, hanem a falakétól is, mert azok „hő- vagy hidegsugárzók”. Ha hideget sugároznak, akkor a levegőt jobban fel kell fűtenünk ahhoz, hogy a hőérzetünk kellemes legyen. Lássunk egy példát. Ha egy B-30-as, kívülről szigeteletlen ház egyik szobájának két kültérrel érintkező fala van, és kint -15 °C, bent pedig 20 °C van, akkor a fal belső felülete 14,1 °Cos lesz. Ilyenkor – annak ellenére, hogy a beltéri hőmérő 20 °C-t mutat – hőérzetünk szerint csak 18 °C „van”. Ugyanebben a szobában, ugyanilyen külső-belső hőmérsékleti feltételek mellett, egy 8 cm-es külső hőszigetelő réteg esetén a fal belső felülete már 18,6 °C lesz, a hőérzetünk szerinti hőmérséklet pedig 19,6 °C. Tehát hőszigetelés nélkül ahhoz hogy 20 °C-nak érezzük a szoba hőmérsékletét, 22 °C-ra kell fűteni a levegőt, míg hőszigetelés után elég 20,5 °C-ra. A falfelület belső hőszigetelés esetén is egyenletesen meleg, ami kedvezően hat a hőérzetünkre, s a helyiség alacsonyabb hőmérsékletre történő fűtése esetén is elég melegnek érezzük a lakóhelyiséget.

1 / 2. oldal

következő oldal

1. oldal 2. Így helyezzük fel a belső szigetelő lemezeket