Van, aki úgy gondolja, a kerítés elzár a világtól, ezért nincs rá szükség, más szerint viszont pont az a jó benne, hogy kirekeszti a külvilágot. Építése azonban nem „kívánságműsor”, egyes lakóövezetekben kötelezõvé is tehetik. De akármiért vágunk bele, érdemes körülnézni a kínálatban. Mi most egy sokoldalú rendszert mutatunk be, amelyet a család férfi tagjai vagy a barátok segítségével magunk is megépíthetünk.

Tervezés

<< 2 / 3. oldal >>

Mielõtt megrendelnénk az elemeket, készítsünk pontos tervet, alaposan felmérve a helyszínt. Ez különösen indokolt, ha szintkülönbség van a leendõ kerítés vonalában. Egyébként a kerítésforgalmazó vállalkozó a helyszíni felmérés során is készít ilyen tervet, és szaktanáccsal látja el minden megrendelõjét. Így többek között arról is szakvéleményt mond, hogy a talaj alkalmas-e a betonelemes kerítés építésére, kellõen tömör-e, illetve a talaj minõségétõl függõen milyen méretû oszlopgödör és betonozás szükséges. Lazább, ill. vizenyõsebb talajnál azt javasolják, hogy mindenképpen ún. „talpalt” legyen az oszlop betonozása, vagyis a gödör alsó négyzetének oldalai 5–10 cm-rel legyenek hosszabbak, mint a felsõ négyzeté, így a megkötött betontuskó nagyobb területen fekszik a talajra (ld. oszlopállítás- és betonozásábra). A gödör mélysége 70–90 cm. Ha nincs szintkülönbség a telekhatáron, akkor egyszerû a dolgunk. A két végponton bejelöljük a kívánt oszlopmagasságot, és falazózsinórt – (amely 25 méteren belül kifeszíthetõ anélkül, hogy belógna) – húzunk ki a leszúrt segédlécek között. Ennél hosszabb kerítésszakaszon célszerû további segédléceket használni. Ha menetesen lejt a talaj, akkor kerítésszelvényenként (egy oszlop + az elemek), lépcsõzetesen alakítjuk ki az oszlopok helyét, amit pontosan tervezzünk meg. Hosszú, hol emelkedõ, hol lejtõs telekhatároknál vagy szintkiegyenlítõ sávalapot készítünk, ha ez lehetséges, vagy alkalmazkodva a terepviszonyokhoz, szelvényenként állítjuk be az elemek vízszintességét. Hogy mennyi elemre és oszlopra van szükségünk, azt a következõképpen számolhatjuk ki: a telekhatár hosszát elosztjuk 157 cm-rel (a kerítésszelvények hossza a két oszlop tengelye között), és plusz egy oszlop. Ha az így kapott szám nem egész szám, akkor utcafront esetén a kapuméretet lehet úgy alakítani, hogy megfelelõen jöjjenek ki a kerítésszelvények. Ha oldalhatároló kerítésrõl van szó, akkor szükség esetén vágni is lehet az elemeket vidiabetétes flexkoronggal. (Ilyen gépek kölcsönözhetõk, a bérleti díjat a korong átmérõjének kopása alapján kell fizetni.) A méretre vágás után 2 cm szélesen le kell vágni az 1 cm mélységû mintázatot. Az elemek helyes összerakása – az egész- és féltégla-mintázat megfelelõ illeszkedése miatt – célszerû egy szelvény elemeit a földön kirakni, különösen akkor, ha íves elemet is beépítünk. Ez az oszlopok pontos elhelyezésében is segít.     A talajminõségtõl függõen határozzuk meg az oszlopgödör és a betontuskó méreteit, ún. talpalt betonozással célszerû rögzíteni az oszlopokat. Az oszlopokat úgy helyezzük el, hogy azok tengelye között 157 cm legyen. A 147 cm hosszú elemeket az oszlopnútokba csúsztatjuk be, amelyek távolsága kb. 4-6 cm-rel nagyobb, mint az elem hossza. Az ábrán jól látható a mintázat helyes illeszkedése. Szabályok, elõírások Mielõtt a kerítés tervezésébe és a szükséges anyagok megvásárlásába fognánk, érdemes tájékozódni, hogy a lakóterületünkön milyen elõírások vannak érvényben. Az 1997-es építési törvényben találhatók meg az általános szabályok, amelyeket a helyi építésügyi hatóság kiegészíthet, illetve részletezhet. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb elõírás: 1.Az általános jogszabály értelmében a telek határvonalán kerítés létesíthetõ, amelyet a helyi építésügyi hatóság szabályoz például úgy, hogy kötelezõvé teszi vagy megtilthatja a kerítésépítést (üdülõövezet). 2.Ha kerítést létesítünk – a helyi építésügyi hatóság szabályozásait figyelembe véve –, akkor a kerítésnek teljes egészében a tulajdonos telkén kell lennie. (Problémás esetben érdemes hivatalosan kijelöltetni a telekhatárt.) 3.Közterületre a kerítés kapuja nem nyílhat, vagyis csak befelé nyíló kertkapu létesíthetõ. 4.Az utcafronti kerítésen nem lehet szögesdrót, vagy csak a járda szintjétõl két méter magasságban és belülrõl felerõsítve. 5.Az általános elõírás szerint a tömör kerítés maximum 2,5 m magas lehet, üdülõterületen teli kerítést nem lehet létesíteni, de a helyi építésügyi hatóság további elõírásokat is megszabhat a kerítés milyenségére vonatkozóan. (Az építésügyi fogalom értelmében a tömör kerítés olyan kerítés, melynek – a kerítés síkjára merõleges – átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.) 6.A telekszomszédok közül kinek melyik kerítésrõl kell gondoskodnia, ill. megépítenie, ha kötelezõ? Az utcáról (szembõl) nézve a jobb oldali telekhatár kerítése, ill. a hátsó kerítés – jobb oldali telekhatártól számított – fele tartozik az ingatlantulajdonos kötelességei közé.

előző oldal

2 / 3. oldal

következő oldal

1. oldal 2. Tervezés 3. ÍGY ÉPÍTJÜK